Merre tart Khádim Ali budai pasa?

1552. július 1-én a pozsonyi kamara jelentette Bécsbe, hogy a magyar főtisztek jelentései arról szólnak, hogy a Balaton-felvidéken és az Észak-Dunántúlon keresztül vonuló budai pasa seregével nem Esztergom felé ment, hanem Pestre kelt át, majd onnan észak felé Vác felé fordult…

Mindebből mi következett? Lévánál Erasmus Tauffel feőkapitány gyülekező csapatai állták el az észak felé – a bányavárosok felé vezető – utat, Eger pedig magyar kézen volt; Khádim Ali pasa semmi mást nem tett, mint a „könnyebb ellenállás” felé való haladást választotta, s itt most elsősorban a várak minőségére és nem azok embereinek vitézségére gondolunk, hiszen arról a pasa, csak mint „ismeretlen tényező”-vel számolhatott (majd látni fogjuk a hősiességet és a gyávaságot egyaránt – akárcsak másutt a végeken), Nógrád, és Hont vármegye kicsiny várainak bevételével kívánt utat nyitni a gazdag felvidéki bányavárosok, Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya felé.

A zólyomiak sem tudtak jelentős segítséget – mindössze 56 főnyi katonaságot küldeni a bányavárosokba.

Szécsény várából eközben a kapitány, Árokháthy Lőrinc kétségbeesetten könyörgött Erasmus Tauffelnek – ki Lévánál állt a nagyobb haddal – küldjön neki azonnal segítséget, mert így elvesznek…

A távolabbi Egerben Dobó István kapitány is éberen figyelte az eseményeket: kémei jelentették, hogy Khádim Ali Pesten át Vác felé ment, s a nógrádi várak ellen tör…