„Az ellenség, amire csak képes, mindent elkövet, hogy az erősséget hatalmába kerítse.”

Török lőszerhiány Temesvár alatt...

1552. július 19-én kelt az a török jelentés Temesvár alatt, mely tudatja, hogy az ostrom folyamán a török tüzérség muníciója és puskapora igen csak megcsappant. Ezért Kara Ahmed vezírpasa Hasszán anatóliai beglerbéget 200 szpáhival és janicsárral küldte Szendrőre, majd onnan Nándorfehérvárra – vagyis Belgrádba, hogy lőszert szállítsanak Temesvár ostromához.

Losonczy István főkapitány maga így jellemezte az ostromot:
„A török fősereg már 26 napja, hogy Temesvár alá vonult, és 24 napja már, hogy azt megszállva tartja, továbbá 23 napja, hogy a vár és a város falait megszakítás nélkül oly roppant ágyúkkal rombolja, hogy a legöregebb spanyol katonák között vannak néhányan, kik még olyan ágyúgolyókat nem láttak, sőt olyanokról még nem is hallottak. Az ellenség, amire csak képes, mindent elkövet, hogy az erősséget hatalmába kerítse. A török sereg (...) alig egy negyed része van harckész állapotban más része pedig a hadviselésben annyira gyakorlatlan és annyira nincs felkészülve, hogy (...) segélyhad, vagy felmentő sereg érkezése esetén a török sereg aligha bocsátkoznék küzdelembe, hanem előre elvonulna az erősség alól.” Amikor a törökök segítsége – lőszere – megérkezett, újra folytatták a vár lövését.