„sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, az mi keveset írtam, az igazat írtam”

1554-ben – jelent meg Tinódi Lantos Sebestyén krónikája…

Tinódi krónikájának kiadása kapcsán sorozatot indítunk, melynek posztjain Tinódi Lantos Sebestyén egy-egy „krónikás énekét” mutatjuk be…

Elsőként:

"Sok csudák voltanak jó Magyarországba,
Ki nagy emléközet széles ez világba.
Tűz esztendő ulta ilyen nagy bolygásba
Nem voltak magyarok hasonló szerencsába.
5 Erre hallgassatok es tü meghallyátok,
Mert ez lészen néktek jeles krónikátok,
Kiről emléközik tü megmaradéktok,
Mert vagy mind elvesztek, avagy jóra fordultok."

http://mek.oszk.hu/01100/01100/01100.htm#1

Tinódinak 1553-ban adományozott nemesi címet a király, I. Ferdinánd. Itt a címerlevelének címerképét láthatjuk, mely egyértelműen utal érdemeire vitézi szolgálataira a szablyát tartó kard, és a lant, mely énekmondó krónikás voltát emeli ki.