Aki „mindhalálig kész szolgálni”

Sürgős segítségkérés Szigetbe (és mit vallott a török fogoly?)…
Az 1556-os ostrom előestéjén.

1556. június elején (egészen pontosan június 6-án és aztán 9-én) kelt levelében, Horváth Márk szigeti kapitány írta a nádorhoz, Nádasdy Tamáshoz, hogy a törökök már mindennapos „vendégek” Szigetvár környékén, már biztos, hogy bekövetkezik – amire már hosszú ideje számítanak – az ostrom, a környéket teljesen megszállták…

Sürgeti, hogy küldjenek katonákat, mert igen nagy szükség van rájuk („de necessaria prouissione rerum et de pluribus gentibus et presidium necessarium”). Ezenfelül, a vár megtartásához szükséges hadi eszközökre is szükség van.

Nem tudjuk, hogy Horváth Márkó azt mennyire gondolta reálisnak, hogy ilyen körülmények között – ebben a 24. órában – segítsége érkezik, ha eddig is késett…

A törökök már éjjel is és nappal is a vár és a város körül portyáznak, cirkálnak – folyamatos a jelenlétük. A főtisztek közül Dervis pécsi bég, Naszuf koppányi bég és Ahmát babócsai bég csapataikkal már Szentlőrincen vannak, a Török Birodalomból megérkezett a fővezér, a budai pasa is, ő most Pécsett van; s holnap egész erejével megindul Szigetvár felé.

A török vezér – Khádim Ali budai pasa – a katonáinak kiosztott félhavi zsoldnak megfelelő „ajándékot”, hogy a harci kedvüket fokozza. Ezzel szemben ő, Sziget kapitánya adós a katonái zsoldjával; írja is a nádornak, hogy járjon közben a királynál a katonák rendes fizetéséért, hogy „őfelsége szolgálatában hűségesek legyenek.”

A szigeti kapitány beszámol arról, hogy vitézei elfogtak és behoztak a várba egyet a körül nyargalászó törökök közül, aki azt vallotta, hogy a támadás és az ostrom semmi körülmények között nem fog elmaradni. Szigetet három oldalról fogják támadni. Azt is mondta – és ezt a szigeti kapitány hangsúlyosan jelentette – ha azonban a keresztények is más vár ostromához fognak, akkor Sziget dolga is könnyebb lenne.

Horvát Márk kapitány hasonló tartalmú levelét – néhány nappal később – június 9-én megismételte.
Ugyanezen a napon – biztos, ami biztos (már mint, hogy postája a címzetthez érkezzen) – egy újabb levelet is kiküldött, ezt Kanizsára, Magyar Bálinthoz. Ebben neki is megírta – mint Nádasdynak – a Sziget körüli helyzetet, s kéri, hogy mindenképpen küldje tovább a levelet a nádornak. Késedelem nélkül!

Azt is közli Magyar Bálinttal, hogy úgy tudja, hogy a (somogy)laki várnagy a budai pasához ment, vigyázzon tehát Kanizsán, nehogy valami rossz essen azon a részen is.
Itt Horváth Márk arra célozott, hogy az eljövendő szigeti ostrom biztosítása és a keresztény erők lefogása miatt az ellenség – lévén túlereje folytán lehetősége kiválóan biztosított hozzá – más területeken is kisebb – de annál kártékonyabb – támadásokat kezdeményez a magyar védelmi rendszer ellen.

Sz. M.

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.

Horváth Márk szigeti kapitány - fiktív - arcképe Sarlós Endre grafikus munkáján - látható

a szigetvári Vármúzeumban.

vö. OL E 185. Nádasdy cs. lt. Missilisek. Horváth Márk levelei.
lásd. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. I. közrebocsátja: Barabás Samu. Bp. 1898. 366-367.,
Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai. (Horváth Márk levelei Nádasdy Tamás nádorhoz, és szervitoraihoz, 1556-1561). Somogy Megye Múltjáról 1987. 86-87., 121.