"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal

„Eztis izentik szówal, hogy az thewrek vgyan itthen akarna fyre ereztheny.”

Tömeges szökések Szigetből. Az első bizonyos hírek, hogy Khádim Ali budai pasa ez évben Szigetvár ellen készül.

1556. márciusának folyamán kelt leveleiben Horváth Márk szigetvári kapitány megírta a nádornak, Nádasdy Tamásnak, hogy miféle nehézségeket talált Sziget várában…és hogy mire számíthat…

Egy bizonytalan datálású – de még a tavasz első felében, bőven Szent György nap előtt (ez a szövegből kitetszik) – Horváth Márk megírta, hogy a budai pasa jönni fog Szigetvár ellen – az évfolyamán. A fényes Portáról a szultán janicsárokat küldött neki „Ezlam bég” parancsnoksága alatt… Sőt, a szultáni hadra is számítani kell, amely Péterváradnál fog átkelni a Dunán és Eger ellen megy, vagy máshová – az elkövetkezőben sem térnek haza, mert a szultán Budán akar telelni. Ergo: nagy háború készül.

Horváth Márk március 21-én kelt levelében azonban ennek ellenére – azaz a vészhírek miatt – sem hallgathatja el a szigeti védelem elégtelen helyzetét – és nem először.

Megemlékeztünk már róla, hogy mikor Horváth Márk 1556 elején Szigetre érkezett miféle áldatlan állapotokkal találta szembe magát. A legvészesebb, hogy a fizetetlenség miatt tömeges szökésekre és szolgálat megtagadásokra került sor – már vagy 40 fő dezertált, s olyanok is, akik éjszakai strázsára lettek állítva (!). „A régen itt levő lovagok és gyalogok azt mondják, hogy mivel régi szolgálatuk fizetése ily sokáig elmaradt, nem lehetnek készen őfelségét szolgálni.” Elárulja levelében azt is, hogy a „tótok” közül – ebben a korban itt a megnevezés a horvátokat, vagy a horvátországi szlávokat jelölte – fel is köttetett már szökevény katonákat.

Ugyanakkor az is nagy baj, hogy a vidék lakosságától a törökök jelenléte miatt – akik ezt nem engedik – nem tud élelmiszert beszállíttatni a várba. Pedig nagy szükség lenne erre is. Nem csupán a katonaság, de a civil lakosság is éhezik. Horváth Márk őket is összeíratta – erről egy néhány nappal későbbi (1556. március 25-én kelt) levelében számol be Nádasdynak. E szerint 400 főre rúg azok száma, akik családfő nélküliek – vagyis özvegyek és árvák. „viduas hic existentes… cum filys filiabus suis connumerare feci, quorum numerus est 400.” Ez igen magas szám, legnagyobb valószínűség szerint az éveken keresztül zajló mindennapos felőrlő harcokban vesztették életüket – nagyrészt – a férfiak.

Felsorolja, hogy az ágyúkhoz is szüksége van porra és ólomra, valamint golyóbisokra. A törökök gyülekezéséről is tájékoztatták. Arról, hogy a szegedi bég – ekkor Szokollu Musztafa (a későbbi budai pasa) most Pécsett van, s a törökök is ide akarnak jönni a lovaikat fűre bocsátani. A Sziget környéki török füvelés egyértelműen jelzi, hogy a törökök megfigyelni és lefogni szándékoznak a szigetiek mozgását. Az eredeti szöveg így szól: „Eztis izentik szówal, hogy az thewrek vgyan itthen akarna fyre ereztheny.” A kémjelentés pedig figyelmeztet: „Egy bizony ember” hírét hozta, hogy a budai pasa addig nem megy vissza Budára – ti. a Birodalomból érkezett vissza a Hódoltságba, de előbb Belgrádban, majd később Mohácson és Pécsett tartózkodott – amíg Szigetet meg nem szállja, azaz el nem foglalja. Ez az első biztos hír arról, amit már sejthettek – különösen Tojgun pasa előző évi, 1555-ös őszi hadjárata után – hogy a jó idő eljövetelével Sziget török katonai támadás célpontja lesz.

Éppen ezért sürgeti a várkapitány, hogy azokat, akik „felesleges éhes szájak” Szigetben, vagyis a civilek közül az özvegy asszonyokat és a gyerekeket szállítsák el biztonságosabb helyre, beljebb a királyságba, hogy ostrom idején – a szükségben – csak a katonaságot és a hadra foghatókat kelljen majdan táplálni: „Nagyságodnak ezys nylwán vagyon, hogy ezeknek a wárasbelyeknek éléswk nynchen, kyk ith hazontalanok, és ha my thertényk, chak zwkségeth thennének, ew felsége wyselne gondoth reyáyok.” Körültekintése helytálló volt. A török támadás azon év nyarán nem maradt el, s nem úgy, mint az előző évben, most már szabályos ostromra készült az ellenség.

Sz. M.

A felvételt 2010. augusztusában készítettem volt.

vö. Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival, 1556-1561.) In: Somogy Megye Múltjából 1987. 82-83.