"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.

„Amennyire tehetem örömest dolgozom ezen a váron.”

„Húzd meg jobban, menjen a munka…!”

Épül-szépül minden, de mi végre? A magyar Szigetet erősíti, a török meg Pécsen épít. Szükséges előrelátás.

1559. május 7-én magyar nyelven írt levelében közli a szigeti kapitány, Horváth Márk a nádorral, Nádasdy Tamással, hogy Szigetben az erődítési munkálatok jól haladnak, de Pécsen ugyancsak építkezik a török gőzerővel…

„Most jött hites emberemtől egy cédula. Ennek mását Nagyságodnak elküldtem, ebbe a levelembe betettem. A külső várban azt a bástyát, amelyet elhánytam és a mellette való falat, immár palánkkal együtt mind felállítottam és félig meg is töltöttem földdel.”

Sokszor példálóztunk már vele – a „magyar módi” (modus Hungaricus) szerint épült végvár (mint Szigetvár, Kanizsa, Szolnok etc) földből és fából épült vár. Idézzük újra fel az építési módot (Evlia Cselebi török utazó a XVII. század derekán Kanizsáról írta): „Falainak szélessége negyven-ötven láb s erős tömésfalak. Két oldalról, a falakon belül és kívül az ember derekának megfelelő vastagságú tölgy- és cserfák vannak, amelyek magassága tizenöt építészeti rőfre feljön. A mesteremberek ezeket a fákat furfangosan egymáshoz kötötték, azok belsejébe tüskésborz bőre gyanánt tömésfölddel kitöltötték, hogy néhány százezer ágyúgolyó a fagerendákon bemenvén…a földbe süllyednek és ott maradnak.”

Szigetvárt is pontosan így erősíti az ácsok, pallérok serege. Írja a kapitány: „Naponta dolgoznak rajta. Itt künn a külső várban, a kapu mellett való bástyán, délről, mely napkelet felől van, immár teljesen kész van mind a töltés, mind a kívül való tapasztással egyetemben. Csak még fölül nincs. A napenyészet felől való bástya a város felől, amelyik délről van, oda április 28-án kezdtem el a palánkot állíttatni kívül. Holnap a bástya csináláshoz kezdek. Elbontatom a földet és kötéseket szereztetek benne.” Azaz: a bástya javításhoz az egész földet elhányják, a rongálódott, korhadt cölöpöket, gerendákat kicserélik, és fonadékfával sövénykerítés kötése szerint összeerősítik, eztán vissza a föld erősen beledöngölve, majd a falakat sárral kívül-belül letapasztják, amely rászáradván betonkeménységű, s egyben rugalmas is az ágyúzásnak ellenálló.

Az ostromtüzérek – tapasztalati úton – tudták, hogy szemből lőni ezeket a falak felesleges (nincsenek robbanó lövedékek, romboló gránátok, javarészt a lövedék mozgási energiája fejti ki hatását, s ez ellen a fal ellen ez nem sokat ér); először tehát oldalazó irányból próbálták a falra tapasztott sárréteget leverni, ekkor feltárult a cölöpfal-szerkezet. A második fázis, hogy ennek megpróbálják felgyújtását…)

Horváth Márk szigeti kapitány a levélírása napján nagyon elégedett volt – ritka kivétel (!) – szinte lelkesedéstől sugároznak (még ma is rég leírt) sorai: „Amennyire tehetem örömest dolgozom ezen a váron.”

Ugyancsak ebben a levelében számolt be arról is, hogy a közeli Pécsett a törökök építkeznek, mégpedig megfeszített erővel – s leírása szerint sokkal jobb kondíciókkal mint az ellenfél szigetiek: a „szegény pórokat” munkára hajtották vagy 5.400 főt, azok tisztítják az várárkot, „öreg fákat”, azaz nagy fatörzseket hoznak be, hogy a palánk felépítéséhez kezdjenek. Az, hogy Pécsen, ahol a városnak és várnak – ma is álló – kőfalai voltak, s a törökök mégis palánkot is építettek, teljesen bizonyítja a palánkokba és töltésfalakba való bizodalmat.

Horváth azt is megírta Szigetvár körül a törökök újra tervezik felépíteni azokat a palánkokat, amelyeket 1556-ban elvesztettek, „mert mindenfelől ráerőltetik a szegénységet.”
Épül-szépül minden, de mi végre? Bellona lesz a megmondója és tudója.

(E falak mögött húzódik az a "sánctöltés", amely egykor valóban a töltésfalak földanyagát jelentette volt - itt a nyugati oldal az egykori "Hárserdő" felől)

Sz. M.

Szigetvári várkapitányok levelezése. 1550-1561. szerk. Molnár Imre. Szigetvár, 1971. 79-80.

Tervbe volt az egykori építészeti mód megjelenítése is, de erre Szigetváron nem kerülhetett sor, ezért itt most nyírbátori fényképeket közlök - Lánczi Imre Uram fotói alapján demonstrációul: