„A beglerbég kitartóan védelmezze országát, vilajetjét és a végeket.”

1565. február 18-án kelt szultáni rendelet utasítja a budai és a temesvári pasát, hogy a végvidék nyugalmát felügyeljék és biztosítsák – abban az értelemben, amelyet a „bécsi” vagy „nemcse királlyal”, az az a Habsburg uralkodóval meghosszabbított béke jelent.

„Elrendelik, hogy amikor a parancs megérkezik, mindaddig legyenek nagyon óvatosak, amíg a követ (ti. a Habsburg követ, aki a Portára ment) visszaér és a szerződés véglegessé válik. A beglerbégséghez tartozó szandzsákbégeknek küldjön levelet, hogy a szubasijaikkal és szpáhijaikkal jól felszerelve és felfegyverkezve álljanak készenlétben, ne legyenek gondatlanok (…). A beglerbég kitartóan védelmezze országát, vilajetjét és a végeket. A királyt a neki írt levélben figyelmeztették, hogy a végek nyugalma érdekében az ottani várak és helyek hajdúit tartsa féken, s hogy az engedetlenekkel szemben járjon el. Az oszmán oldal végvidéki katonáit is szükséges figyelmeztetni arra, hogy ne nyújtsák ki kezüket abba az irányba, s érje el, hogy tartsák tiszteletbe az egyezséget. Ha ennek dacára a későbbiekben a parancs ellenére történik valami, annak elkövetőjét kivégzik, legyen szandzsákbég, szubasi, szpáhi vagy közkatona. Ennek értelmében hirdesse ki az utasítást, s tegyen meg mindent a végek biztonsága érdekében.”

Mühimme defteri 6, 349/742 (Konstantinápoly) 1565. február 18. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 202.