„Parancsolom tehát,…”

II. Szelim szultán parancsa Szokollu Musztafa budai pasának: tavaszra a javítások elkészüljenek!

1568-ban – egy szeptember 24-én kelt rendeletében – II. Szelim szultán szigorúan parancsba adta a budai pasának, Szokollu Musztafának, hogy a szigetvári erődön és a mecseten a javításokat tavasszal megkezdjék…

„Szigetvár belső vár falainak, a mecset kiépítendő helyeinek és a külső palánknak falainak javítása végett a szükséges deszkákat már mostantól kezdve készítesd össze, mert rendeletet adtam, hogy tavasszal a kijavítás megtörténjen. Parancsolom tehát, hogy eme magas rendeletem megérkezésekor a szigetvári vár belső falai, a mecset kijavítandó helyei és a külső palánk javításra szoruló falai végett amennyi deszka csak szükséges, azokat ahonnan csak lehet összeszedesd és előkészítesd már mostantól kezdve, insallah! A tavasszal a kijavítási munkákat elvégeztesd! Olyan módon tedd meg az előkészületeket, hogy a munka könnyen elvégződjék, s a költségvetést és a hadifoglyok halálát ne okozd. Így nézz utána! Kelt. 976. évi Rebi-ül-ákhiv 2-án.”

A dokumentum érdekessége leginkább abban áll, hogy jól tudjuk, az 1566-os nagy szigeti ostrom alatt a vár és város védművei szinte teljesen megsemmisültek. Szigetvár török kézbe kerülésével azonban stratégiai helyzete nem szűnt meg – ahogyan addig a török támadások célpontja, most a magyar végváriak portyázásainak célpontja (különösen a kanizsaiak veszélyeztették) lett a környék. A vár és város megerősítése tehát nem volt mellékes. A szigorú szultáni rendelet is arra világít rá, hogy a munkálatok még két évvel a nagy ostrom után is zajlottak. Megjegyzés a szövegben a mecsetre való utalás, nem a Szulejmán-dzsámira vonatkozik, hanem valamely kisebb imahelyre a vár (vagy a város területén).

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal

2010-es felvételem, még a vár átfogó állagmegóvó rekonstrukciós munkálatai előtt.

lásd. Török-magyar oklevéltár. ford. Karácson Imre. szerk. Thallóczy Lajos – Krcsmárik János – Szekfű Gyula. Bp. 1914. 93.