„…valami csalárdsággal az vagy valami móddal…”

A drinápolyi béke valósága és mindennapjai. (2.)
Bánffy Miklós levele gróf Batthyány Boldizsárhoz dunántúli főkapitányhoz…

1571. tavaszán (egészen pontosan márciusában) a zalai ispán, Bánffy Miklós Alsó-Lendváról azt írta a dunántúli főkapitánynak, gróf Batthyány Boldizsárnak, hogy a töröknek most nagy hadereje nem jő Magyarország ellen, de a kisebb akciókat nemhogy tiltaná, de a szandzsákbégeket egyenesen arra utasítja, hogy kulcsfontosságú erősségeket szerezzenek meg – akár Egert, akár Kanizsát (de a legjobb, ha mindkettőt).

„…az Mehmet Bassa pediglen sok ajándékot ígért az végbeli törököknek, főképpen a szigeti, pécsi és koppányi bégeknek, hogy ha valami csalárdsággal az vagy valami móddal megvehetnék Kanizsát. Másfelé az gyulai, szolnoki, hatvani bégeknek nagy ajándékot ígért, hogy ők érte legyenek miképpen Egert megvehessék és ugyan nagy erősen parancsolja nekik, hogy mindenképpen érte legyenek…”

Hogy Bánffy minderről honnan szerzett tudomást? Azt nem tudjuk – erről nem szól. Az viszont biztosan állítható, hogy Bánffy Miklós meglehetősen jó helyzet felismerést közölt Batthyányval. Az oszmán-török hatalom figyelmét most a mediterrán térség – a tengeri háború és Ciprus meghódítása – kötötte le, de ez nem jelentette azt, hogy az így is nagy túlerővel rendelkező magyarországi török garnizonok vitézeinek nyugodniuk kellett volna. A nagyvezír, Szokollu (vagy Szokolovics) Mohamed pasa azt a parancsot adta volt, hogy környékezzék a nagy, stratégiai fontosságú magyar végvárakat – a Dunántúlon Kanizsa, Észak-Magyarországon Eger – és igyekezzenek megszerezni azokat. Itt nyilván nem az ostrom műveletekről volt szó, hanem meglepetésszerű rajtaütésekről. Kanizsa esetében több ilyet fel is jegyzet a hadi história. Éppen ezen esztendő április elején olyan sikerrel portyáztak Kanizsa irányába, hogy a legendás hírű Thúry György kanizsai kapitányt sikerült lesre venniük és megölniük (lásd. ezen oldal április 2-i bejegyzése).

A képen: Batthyány Boldizsárról később készült (a viseletről jól látszik, hogy XVIII. század eleji) fiktív festmény

vö. MOL P 1314 N. 1989, Bánffy Miklós Batthyány Boldizsárhoz, 1571. március. 19.;