Az 1578-1580. évi kincstári elszámolásokban bukkan fel először a Szulejmán-türbéje köré emelt palánkvár: 27 müsztahfiznek fizettek benne zsoldot. Lehet, hogy néhányuk nem katona volt – ahogyan ez a későbbi névsoraikból kiderült, hanem a türbét kiszolgáló vallási személyzet. Minthogy ők is állami fizetésből éltek, napi díjból, a kincstári elszámolások a zsoldos katonák között tartották őket nyilván.
(…)

1591

A Szulejmán-türbéje körüli palánkban a palánk imaházában és a szigetvári dzsámiban zsoldot – napi díjat kapott 40 müsztahfiz és vallási alkalmazott; a közös létszámadat sajnos nem engedi meg szétválasztani a katonákat és a vallásiakat. (…)

A Szulejmán-türbében a napi díjasok száma 6 fő, müsztahfizok 29 és 23 fő között változott, azabok száma 29-ről 35-re nőtt, tehát 58-ról 66-ra emelkedett a teljes létszám.
1619. június 14-én kelt kanizsai zsoldlista szerint Szigetváron 359 katona szolgált, Szulejmán-türbéjét 69 főnyi napi díjas és katona védte és gondozta. (…)

Szulejmán türbéjét három csapat védte: a „szolgálattevőké” Memi dede előimádkozóból (váiz), Ahmed halifiből és Memi halifiből a türbe gondozóiból (türbedár), Ferhád dedéből, a türbe őréből (müsztahfiz), Murád Firuz ácsból és Mehmed fogadósból állott. Ferhád dede nevéből arra lehet következtetni, hogy az itt élő szerzetesek főnöke volt, Mehmed kincstári fizetése pedig arra mutat, hogy a zarándokok számára itt az állam fogadót épített és tartott fenn.

(…) A 26 müsztahfiz élén Jahja aga kapitány és helyettes, Ömer kethüdá, a 37 azab élén Ali aga és helyettese, ibrahim Oszmán kethüdá állt. A müsztahfizok első tizede 12 fős, az utolsó két katona tüzér (egyikük Ejnehán lehetett a parancsnok, zsoldja ugyanis napi 20 akcse). Neve után a katonák 38%-áról feltételezhető, hogy balkáni származású volt.

1626-1629-ben a Szulejmán-türbe őrsége 66-69 fő között mozgott, a türbe őrségének 39%-áról látszik, hogy balkáni eredetű lehetett.

Az utolsó pontos hír a türbe őrségéről (és a szigetvári katonaságról is) 1647 és 1650 közötti időszakból van: a türbe őrsége ekkor 68 fő.

Ezzel a forrásaink végére jutottunk, a 17. századból nem maradt későbbi híradás Szigetvár és a Szulejmán-türbéjének őrségéről. Csak Evlia Cselebi beszél arról, hogy a szigetvári katonaság száma 365 fő, illetve hozzájuk jő még három egységnyi portai janicsár (az 1660-as évek első fele). Adatai meglepő egyezést mutatnak a század közepiekkel.

Dervis korabeli török ábrázoláson.

vö. Basbakanlik Osmanli Arsivi, Istambul, 1905. 10., 12., Lásd. Hegyi Klára: A török végvár. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. szerk. Bősze Sándor – Ravazdi László. Szigetvár. 2006. 102-106.