„a perzsa uralkodó minden kétséget kizáróan állandó szövetségre lépett a grúzokkal.”

Egy egykori szigeti vitéz hoz híreket Grúziából.

1595 elején – egészen pontosan február 5-én – érkezett Bécsbe egy magyar nemesember, bizonyos Tompa István. A dologban semmi szokatlan nem lenne, hacsaknem az, hogy e férfiú valamikor Szigetvár 1566-os ostromakor esett fogságba és 29 évi fogság után kalandos módon tért vissza Magyarországra…

Azt tudjuk – a közhiedelemmel ellentétben –, hogy Sziget elestekor, 1566-ban, Zrínyi kitörésében a védők java elesett ugyan, de a török ostromlók számos foglyot is ejtettek. Találkoztunk már a rejtélyes némettel, „Oswald mester”-rel, ki a szultáni udvarba muszlimmá lett s eztán, mint katona, majd tolmács szolgált immár „törökként” – róla egy bécsi követjárás tudósított. Ugyancsak tudjuk, hogyan esett – az kapitány-helyettes – Alapy Gáspár nem túl dicső fogságba kerülése. A foglyok java része azonban asszony, leány és ifjú gyermek lehetett.

Tompa Istvánról nem sokat tudunk. Vélem, hogy Tompa István is ifjan esett azon véres órákban a törökök kezébe. A latinul is beszélő, író-olvasó ifjú nagy becsbe került, tolmácsként alkalmazták – mint rabszolgát. Amikor Ferhád pasa szerdár – kinek az egykori szigeti vitéz szolgája volt – Grúzia elleni hadjáratra indult, ő is elkísérte az útjára. Ekkoriban a Török Birodalom nem csupán a magyarországi fronton kényszerült harcra, hanem keleti végein, Grúziával és Perzsiával szemben is. I. Simon kartilii grúz király bátran és harciasan támadt a törökök ellen – a perzsákkal és más távolabbi keresztény hatalmakkal szövetkezve. Nem tudjuk, hogy Tompa István a Kaukázus vidékén pontosan merre járt, de valószínűleg ott volt Ferhád pasa szolgálatában, Gori várának megerődítésénél is (később ezt az erődítményt is megszerezte I. Simon grúz serege).

Annyi viszont biztos, hogy Ferhád pasa halála után – a hosszú rabság után – Tompa István megkísérelte, hogy hazaszökjön. A hátrányát elsősorban az óriási földrajzi távolság jelentette, amely elválasztotta szülőföldjétől, az előnyét viszont bizonyos értelemben éppen a hosszú fogsága és ott betöltött pozíciója. Az, hogy jól ismerte a Török Birodalom viszonyait, nyelvét és a népei szokásait. Gazdagon, kincsekkel megrakodva indult útra – lóháton, egészen Szófiáig utazott így (tehát átkelve az európai részre), amikor azonban valakinek gyanús lett a viselkedése és az, hogy ily gazdagon megrakodva utazik. Rátámadtak, hogy kifosszák. Ezt sikerrel végre is hajtották; Tompa örülhetett, hogy puszta életét megmenthette. Így hát csak szegényen, de végre visszatérhetett Magyarországra, majd onnan tovább Bécsbe, hogy a királyi udvar tisztviselőinek is beszámoljon a távoli kaukázusi harctér viszonyairól. Mindezt az akkori állami irattárban is megőrizték, másrészt az általa hozott hírek egy nürnbergi nyomtatványban is megjelentek: „a perzsa uralkodó minden kétséget kizáróan állandó szövetségre lépett a grúzokkal.”

A kaukázusi és perzsiai hírek ekkor nagy érdeklődést keltettek, hiszen a magyarországi 15-éves háború miatt számos európai hatalom igyekezett kapcsolatot keresni a hatalmas Oszmán Birodalom távoli ellenségeivel.

1599 áprilisában és májusában újabb – ekkor velencei – jelentések futottak be Rómába és az európai udvarokba: „Simon, Grúzia hatalmas fejedelme és ura, miután szövetkezett a perzsa sahhal, egy Ferhát pasa által épített nagy fontosságú ágyúkkal jól ellátott erőd ellen vonult, s azt el is foglalta. Simonnak az a szándéka, hogy elfoglalja a török városok egész sorát. Mivel az arábiai felkelés is folytatódik, a remények a lehető legjobbak…” Itt a Gori vára elleni grúz hadjárat sikereinek hírei jutottak el Európába, amelyek nagy reménykedésre adtak okot.

Egy lengyel történetíró, Warszewicki egyenesen arról írt, hogy a grúziai események megfordíthatják a törökellenes háború menetét, s a magyarok is láthatnák: „…nem a Kárpátok, hanem a Kaukázus hegyvonulata választja el a törökök dühét a keresztényektől.”

1599 és 1600 fordulóján újabb hírek érkeztek – ezeket is németországi nyomtatványok publikálták –, mely szerint a magyarországi hadszíntéren Ibrahim pasa szerdár seregéből egyes magyar foglyok szöktek meg, s magukkal hoztak hadi ügyekről tanúskodó leveleket is, melyeket a szultán küldött volt pasájának. E titkos levelekben az állt, hogy a grúzok és a perzsák már Konstantinápoly felé tartanak, s ezért szükséges, hogy a pasa visszatérjen Kisázsiába, s annyi katonát hozzon magával, amennyit csak tud. Német földön ekkor már úgy vélték, hogy Simon grúz király már egész Törökország meghódítására törekszik.

Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal