"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”

„…Istennek, az anyaszentegyháznak, Őfelségének és édes hazánknak kedvesen és hasznosan szolgáljanak.”

Zrínyi (V.) György horvát bán, végrendeletében az uralkodónak, II. Ferdinándnak oltalmába ajánlja gyermekeit, Miklóst és Pétert:

„Méltóztassék az én szerelmes két fiamat kegyes atyai gondviselésébe venni és isteni félelemben és catholica religióban (ahol és amint Őfelsége akarja) úgy neveltetni, hogy ők is felnevelkedvén, Istennek, az anyaszentegyháznak, Őfelségének és édes hazánknak kedvesen és hasznosan szolgáljanak.”

Zrínyi György 1626-ban bekövetkezett hirtelen halála után (édesanyjuk, Széchy Magdolna is hamar meghalt) az uralkodó öt főúri gyámot nevezett ki a Zrínyi-árvák feletti gondoskodásra (köztük horvát és magyar főrendeket, mint Sennyei István váci püspököt, vagy Patacsics Pétert, Mikulics Tamást és Batthyány Ferenc grófot), mivel azonban úgy látta, hogy ezek a főurak inkább a Zrínyi-birtokok megnyirbálására, sem mint az árváknak való megvédelmezésére vannak, hamarosan Pázmány Péter esztergomi érseket nevezte ki gyámjuknak.

A fiúk 1628-1632 közt Grázban tanultak, majd egy évet otthon töltöttek, aztán bécsi és nagyszombati tanulmányok következtek. Végül aztán újra Bécsben találjuk őket. Innen tértek „haza” – vagyis pontosabban Batthyányné Poppel Éva – aki anyai gondoskodással óvat őket – udvarába, Németújvárba…

A képeken: II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király