Nagyszőllősi csata. Kemény János erdélyi fejedelem veszte...

1662. január 23-án történt: A török-tatár büntetőexpedíció után Erdélyben újabb török "bábok" kerültek a trónra.

Egyezség születik Kemény János erdélyi fejedelem és az új uralkodó, I. Lipót császár és király között, hogy néhány erődítmény fejében segítség érkezik a törökellenes harchoz.

Az udvar a neves katonának számító Raymondo Montecuccoli tábornokot küldi az erdélyi részek védelmére. Valójában a császári tiszt nem bocsátkozik katonai összeütközésbe, érdemlegesen annyiba segíti meg Keményt, hogy őrséget helyez el Kolozsvárott. Amikor azonban Apaffy Mihály török általi erdélyi fejedelemmé való kinevezésének hírét veszi, s megtudja, hogy a következő esztendőben nem kíván immár a török had jelen lenni Erdélyben, maga szintén visszavonja csapatait. Ezzel a mozdulatával azonban magára hagyta Keményt, aki továbbra is fellépett Apaffy ellenébe; végül a török báb fejedelem megsegítésére Kucsuk Mehemed jenői bég sietett, aki Kemény János seregét a nagyszőllősi ütközetben szétverte: a fejedelem a csatában elesett.

Kemény Jánosnak, aki II. Rákóczi György balsorsától nem rettent meg, de példáját mutatva, a keserves tatár rabságból visszatérve maga is "kardot kötött a pogány ellen", és harcba szállt a törökkel. Mindazonáltal – jól tudjuk – a beígért segítség elmaradt, így harc is kudarcra volt ítélve. 1662. január 23-án, a nagyszőlősi csatában, Kücsük Mohamed jenői bég kisebb török serege meglepte a fejedelem hadát, amelyet rövid harcban teljesen szétvert: pontosan nem tudni, hogy Kemény János fejedelem a csatában fegyvertől veszett-e el, vagy a menekülés közben taposták el.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat