Zrínyi Ádám születésnapjára:

24 esztendős török gályarabság, Avagy egy különös legenda Zrínyi Ádám eltűnéséről és megkerüléséről…

1662. november 23-án született Zrínyi Ádám – gróf Zrínyi Miklós, a „költő és hadvezér” és Löbl Mária Zsófia fiaként…

A Zrínyi-név kötelezz! Bizonyos értelemben ez előre determinálta a sorsát. Zrínyi Ádám részt vett a török kiűzéséért folytatott hosszú háborúban és 1691. augusztusában a véres szalánkeméni ütközetben halt hősi halált.

Rövid életrajzát itt Takáts Sándor alapján megadjuk, és az újabb kutatások fényében – Hausner Gábortól is közöljük.

Egy izgalmas történetet azonban érdemes felidézni – ez a halála (vagyis élete) körüli legendával kapcsolatos.

Cserei Mihály a kortárs krónikás arról írt, hogy a szalánkeméni ütközetben már ellankadtak a támadó keresztények erői, amikor a császári lovasság – s köztük Zrínyi Ádám csapata is betört a török védelembe:

„Dünevald (vagyis Dünewald lovassági tábornok) is látván, hogy nem az ő kívánsága szerint esett az dolog és Zrínyi Ádámot előjáróba küldvén a török sánca felé megindula maga hadával. Zrínyi Ádám keze alatt való magyarokkal egy rést találván a sáncon nagy bátorsággal bemegyen, és a janicsárságot vágatni kezdi, de nagy indulatában nem vigyázván magára meglövik, s ott hal meghal meg…” – így tudta tehát Cserei. Természetesen felmerültek hamarosan a halála körüli legendák…

A csáktornyai pálosok állították, hogy az hős ifjú gróf (29 éves volt halálakor) haza vitték a családi sírboltba – a Szent Ilona kápolnába, de ez nehezen hihető. Egyrészt az augusztusi forróságban – az elesetteket (becslések szerint 7-ezer keresztény és 12-ezer török feküdt halva a harctéren – egy nap „termése”, a győző, Bádeni Lajos őrgróf ezért nevezte a század legvéresebb csatájának) gyorsan tömegsírba kellett temetni. Annak a lehetősége fennállt, hogy Zrínyi Ádám holttestét haza szállítsák, de akkor végakarata lépett volna érvénybe, amely szerint 1679-ben elhunyt édesanyja teteme mellé szeretett volna nyugodni, a bécsi dominikánusok rendházában. Ennek a temetésnek sincs nyoma.

Mindez nagy valószínűséggel hozzájárult ahhoz a legendához is, amely feltételezte, hogy gróf Zrínyi Ádám nem esett el az ütközetben, hanem a törökök fogságába került. 24 esztendővel az események után felröppent a híre, hogy él.

Hávor János ezredes írta Esterházy Józsefnek, 1715. május 1-én:

„Egyébként híreket nem hallottam, hanem hogy Zrínyi Ádám szalamenkai harcon úgy mint Oberstlaidenant, kinek híre volt, hogy elesett, azonban elfogattatott, 24 esztendeig a töröknél gályákon raboskodott, most a trinitáriusok (rabváltó szerzetesek) által kiszabadult, ide várják. Felesége pedig régen férjhez ment, gyermekei is vannak. Igen discurálnak jószága felől, hogy vissza fogja kapni.”

Persze Zrínyi Ádám soha sem tért vissza. S a fenn említett feleségével is csak a túlvilágon találkozhatott. Egyébként 1684-ben vette feleségül Lamberg Mária Katalint, aki 1691-ben megözvegyülve, hamarosan férjhez ment (1693-ban) egy morva főnemeshez, Max Ernst Wlassim-hoz, és éppen a mondott és idézett levél keltezésének évében halt meg – 1715-ban – a morvaországi Bitouban.

http://mek.oszk.hu/03500/03597/03597.htm#22

http://www.eruditio.hu/zrinyi3d/bz/zrinyi.html#7

A csáktornyai horvát történész Zvonimir Bartolić arról szól, hogy az ifjú Zrínyi Ádámot hátulról érte a golyó, "s mai napig fennáll a gyanú, hogy esetében politikai gyilkosságról van szó". Ezt nem tartjuk bizonyíthatónak, hiszen a csata zűrzavaros forgatagában nagyon is elképzelhető, hogy egy eltévedt lövedék oltotta ki az életét. Ugyanakkor a másik állítást sem zárhatjuk ki. Volt már erre példa. Azonban ezt bizonyítani nem lehet.

Bartolić, Zvonimir: A magyar-horvát kapcsolatok történelmi előzményei. In: Honismeret. 2006/1. 48.

Lásd. Hausner Gábor: Zrínyi Ádám. In: Zrínyiek a horvát és a magyar históriában. szerk. Bene Sándor és Hausner Gábor. Bp. 2007. 179.

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.