„…jó azért oly időt választani a vitézkedésre; az kit az ellenség meg sem gondolna és néki alkalmatlan.”

Előkészületek a téli hadjárat megindítására…

1663. december 12-én, Csáktornyán gróf Zrínyi Miklós és a német birodalmi hadak, a Rajnai Szövetség fővezére, gróf Julius Hohenlohe haditanácsot tartottak, hogy a közeljövőben indítandó – hosszú előkészítés után végül létrejött – keresztény szövetséges katonai erővel a török elleni téli támadás stratégiáját felvázolják…

A helyzet azonban fordulóponthoz érkezett annyiban, hogy az a törökellenes nemzetközi szövetség, amelyet már oly hosszú ideje vajúdott az európai udvarokban, most testet ölteni látszott. 1663 végén megérkeztek a Német Birodalomból a Rajnai Szövetség segélyhadai és hatezer főnyi francia katona. A Rajnai Szövetség vezetője, János Fülöp mainzi választófejedelem sürgette, hogy a birodalmi német csapatokat Zrínyi mellé rendeljék. 1663. december 12-én, Csáktornyán találkozott Zrínyi Miklós Julius Hohenlohe tábornokkal, akivel az elkövetkező év haditervét dolgozták ki és egyeztették.

A téli hadjárat terve már előbb készen állt: s valójában ebben a korban a hadakozásra szokatlan időszakban elkezdeni a harcot nem is volt előzmények nélkül való. Tudjuk, hogy számos portyázó kihasználta a téli idő zordságát, még a befagyott Balaton jegén is átkeltek, hogy egymást meglepjék. Nagyobb téli vállalkozásokra is sor került: a 15-éves háború elején, 1593 késő őszén - kora telén a királyi csapatok a felvidéki török végházakat foglalták vissza.

Zrínyit is foglalkoztatta a téli háború gondolata, Mátyás király életéről való elmélkedés című munkájában értekezik Mátyás király 1476-os szabácsi viadaláról: "Hogy télen szállotta meg Sabácot, az sincs mysterium nélkül; tudniillik tudta jól, hogy akkor a török összve nem gyülekezik, nem is mehet könnyen segítségére; jó azért oly időt választani a vitézkedésre; az kit az ellenség meg sem gondolna és néki alkalmatlan."

S valóban tudott, hogy az 1664-es év január-februárja igen kemény és nehéz telet hozott. Evlia Cselebi is beszámol e rendkívül hideg időről. Mégis a téli háború előnye – a közhiedelemmel ellentétben – nem az volt, hogy a török katonák tömegei jobban megszenvedték volna a térségünk éghajlatából adódó hideget és fagyot (szenvedtek attól a másik fél harcosai is eleget), sokkal inkább arról volt szó, hogy a meglepetés előnyét és erejét lehetett a támadónak kihasználni.

Mert immár annyiban fordult a kocka, hogy a keresztények léptek fel támadóként. Ez maga meglepetésnek számított a törökök szemében, hiszen erre már oly régóta nem volt példa, s főleg arra nem, hogy ily nagy sereggel, ilyen szokatlan időben kerüljön rá sor. Zrínyi a Vitéz hadnagyban ezt írja: "Nincs a hadakozásnak olyan regulája, kit okvetlenül megtarthasson mindenkor a hadnagy. Különböztetni kell és változtatni a dolgokat, az mint az idő és az alkalmatosság parancsolja. Azok a kapitányok, akik semmit az szerencsére nem akarnak biznia, és egy gondolatot sem vesznek szándékjokba, amely nem bizonyosan bátorságos; az kik az ellenséget idővel és vontatással, fegyver nélkül akarják meggyőzni, és az ő botlásából magok dolgokat akarják elővinni; ezek - azért mondom - hogy néha nagy dolgokat cselekszenek, és jobban viszik dolgokat végbe azoknál, akik mindent szerencséltetnek, és nem kévának mást, hanem csak megharcolni, nem akarnak másnak fejet hajtani, hanem csak a magok bátorságokkal keresik a veszedelmet, hogy nagyobb becsülettel győzhessenek. De valamint az elsők nem vallanak derekasan károkat, sem nagy veszedelmeket az magok fogyatkozásából, viszont igen sokszor szép győzedelmeket elmulatnak, és a jó szerencse nem ad kezekbe a félelem miatt. Csaknem olyan időszakban vagyunk, most is ilyen fejedelmek alatt…"

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

Középen Hohenlohe gróf - két szélen a Zrínyi-fivérek: Miklós és Péter - korabeli metszeten.

 R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain. Tanulmányok. Bp. 1978. 205., Perjés Géza: Zrínyi és az 1663-64-es nagy török háború. In: Zrínyi Könyvtár III. főszerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1989. 60-61.
Mátyás király életéről való elmélkedés. In: Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. szerk. Perjés Géza. Bp. 1976. 275.
A "vaskaró nem megy" (demir kázik gecsemez szeferi) néven emlegették a törökök e hadműveletet, mivel olyan hideg volt, hogy a sátorveréshez szükséges vaskarókat sem tudták a csontkeménnyé fagyott talajba beleverni. Lásd. Evlia Cselebi. 440-445.
Vitéz hadnagy. In: ZMHM. 127.