„…gyakoriak erre a portyázások és csaták; azt mondhatnánk Mars ide helyezte küzdő terét, hogy a Zrínyieknek alkalmat adjon hősi erényük folytonos gyakorlására…”

Forstall a Muraköz védelméről…

A csáktornyai központtal a Muraközben elterülő vidéken, ahol a Zrínyiek egyik központja feküdt igazi megerődített és stratégiai fontosságú hely volt, amely a török támadások ellen mintegy bástya, vagy gát magaslott. Ezt a Muraközi- vagy Légrádi Főkapitányságot, amely akárcsak a szomszédos Batthyányak által irányított kerület, ugyancsak a kanizsai török hatalmával, valamint a dél-dunántúli török erősségek rablótámadásaival dacolt, gyakran csak – maga Zrínyi is – Szigetként (praesidii Legradiensis ac totius Insulae Muraköz) emlegették, vagy "Zrínyi végvidék"-nek (Zerinische Grenze). Az itt található főerősségekben, mint Légrádban, Kotoriban királyi zsoldban álló fegyveresek, "udvari hadak" vigyáztak, de a védelem bástyáját, a Muraköz központja, Csáktornya adta. A védelmet pedig a harcban mindig jeleskedő Zrínyiek irányították.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat.

Az ír származású Marcus Forstall ágoston-rendi szerzetes – „a költő és hadvezér” Zrínyi Miklós udvari papja és a Zrínyi-családtörténet írója – így számol be a muraközi Zrínyi-birtokról, Csáktornyáról, és lakóiról valamint annak védelméről. Érdemes megemlíteni, hogy a muraközi védelemről szóló leírás összevethető Evlia Cselebi török világutazó leírásával s meglehetősen szemléletes az egyezés:

„… elsők közé tartozik a Dráva és a Mura nagyjából háromszög formájú félszigete, a határ, azaz a válaszvonal – vagy ha úgy tetszik határvidék – Magyarország, Horvátország és Stájerország között, ahol Miklós, ama nagyhírű és Szigetvár mártírja, aki örök dicsőséggel ruházta föl és evilági vagyonnal gyarapította a Zrínyi-házat, maga és utódai számára kitűnő székhelyet épített ki. Ez a Magyar Királysághoz tartozik, s Horvátországtól elválasztja a Dráva vize, bár lakosainak többsége szláv, azaz a horvát nyelvet használja; így származásúk szerint horvátoknak, hazájukra nézve magyaroknak tartjuk őket. (…)”

Hangsúlyosan említi, hogy a Muraközzel szemben „kezdődik a török terület, még pedig a kanizsai rész; gyakoriak erre a portyázások és csaták; azt mondhatnánk Mars ide helyezte küzdő terét, hogy a Zrínyieknek alkalmat adjon hősi erényük folytonos gyakorlására; nyögnek is a törökök, hogy ennyire fenekedő és harcias szomszédok jutottak nekik. Vakmerő támadásaik hathatósabb elhárítására Miklós, a ma élő hős Zrínyi, végig a Mura partján, ahol a sziget mellett folyik (több napi járóföldön!) nagy költséggel őrtornyokat állított, egyrészt, hogy őrzők meg tudják akadályozni az ellenség átkelését a folyón, másrészt, hogy amikor valamelyiken elsütik az ágyút, s a többi sorra veszi és tovább adja a jelzést, a partot védő katonaság, mintha harci kürtöt hallott volna, mindenütt a veszedelem helyére siethessen.”

lásd. Marcus Forstall: Zrínyi grófok hősi családjának története… (ford. Bene Sándor) In: Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. szerk. Bene Sándor és Hausner Gábor. Bp. 2007. 324.

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.