„Az Isten pedig megmutatta, hogy a keresztények ügyét szívén viseli:

elvette az ellenség erejét és bátorságát.”

Zrínyi Miklós nagy győzelmet arat a Mura partján…

1663. november 27-én gróf Zrínyi Miklós jóval kisebb számú csapataival nagy győzelmet aratott a Muraköz felé törő és a Mura folyón éppen átkelni készülő török-tatár seregen…

Mikor Zrínyi Miklós hírül vette, hogy a nagyvezér főserege – október végén – az elfoglalt Érsekújvár alól Belgrád felé indult, hogy téli szállásra rendezkedjen be, gyorsan a Muraközbe sietett. Sejtelme nem csalta meg, hogy az ellenfél kitűntetett figyelme tovább kíséri. 1663. november 27-én, a Mura partján nagy csatát vívott egy újabb támadó török-tatár sereggel és fényes győzelmet aratott felettük. Másnap Légrádról keltezett latin nyelvű levelében így számolt be az uralkodónak:

"…A törökök és a tatárok (…) hatalmas sereggel megjelentek Kotoriba fölött, méghozzá nem is titokban, hanem nyíltan, sőt fényes nappal, hajóhíddal és minden más szükséges dologgal fölszerelve. (…) Tüstént oda siettem, de arra érkeztem, hogy addigra már kétezer fő átkelt (…). Meggondolván milyen kétségbeejtő helyzetben vagyok, én és velem együtt az egész Muraköz, nem találtam más reménységet és menekvést, mint nem sokat törődni a reménnyel (…) amennyire csak lehetett fellelkesítsem a katonákat és rárontsak az ellenségre. Az Isten pedig megmutatta, hogy a keresztények ügyét szívén viseli: elvette az ellenség erejét és bátorságát. Mert azután, hogy először kilőtték nyilaikat ― szinte elborítottak vele ― , olyan félelem szállta meg őket, hogy futni kezdtek a Mura felé, és szembetalálkozva a folyóban szemközt jövő tatárokkal, a legnagyobb zavarba összetorlódtak mindnyájan, hogy sem úszni, sem kimenekülni, sem védekezni nem tudtak. (…)"

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

 I. Lipótnak. In: Zrínyi Miklós válogatott levelei. Szerk. Kőszeghy Péter. Bp. 1997. 142.