A téli hadjárat

1664. január 20-án indult seregével Zrínyi Miklós a nevezetes téli hadjáratra a török végek ellen a Dél-Dunántúlon…

1664. január 20-án indult meg a keresztények téli hadjárata. Egy napra rá Berzence alatt egyesültek a keresztény csapatok, Zrínyi mellett a seregben ott voltak Julius Hohenlohe és Walter Leslie német birodalmi csapatai is. Esterházy Pál közlése szerint így nézett ki a hadak összetétele:

"Magyarok" (Batthyány, Esterházy és más fÅ‘urak katonasága    8 000
Zrínyi "katonái és horvátok"    5 000
A Rajnai Szövetség csapatai    10 000
A császári és bajor csapatok    3 000
Összesen: 26 000

Az előretörő sereg villámgyorsan csapott le: elfoglaltak számos török végházat, sőt Pécs városát is, bár a várba behúzódó törökök ostromának is neki kezdtek, végül felhagytak ezzel, tovább haladtak, hiszen első célpontjuk a Dráván feszülő eszéki híd megtámadása, a török utánpótlási vonalak felszámolása volt. Esterházy Pál így számol be az eszéki híd felégetéséről:

"Február elsején tehát ráléptünk ama méltán csodálatra méltó eszéki hídra; (…) bámulatos munka olyan remekül megalkotva, hogy egy véletlenül leejtett apró pénz sem került volna a híd alá, mivel nem sajnálva a fáradságot, hajszálnyi hasadék nélkül illesztették össze a gerendákat. (…) Sokáig tanácskoztunk, hogy ezt a szerkezetet ilyen kis sereg hogyan tudná szétrombolni, mivel nem kis veszélyt jelentett a késlekedés. Végül is az volt a határozat, hogy rakjunk tüzet a híd alatt, s úgy égessük el – amit fáradhatatlan munkával két nap alatt el is végeztünk. Nádat kerítettünk ugyanis, amit bőségesen adott nekünk az Isten, s felülről borítottuk vele a hidat, sőt alsó részét is betömködtük, s az oldalába is mindenütt nádat dugdostunk, majd végül alulról meggyújtván a hidat Plutónak áldoztunk. Két teljes napon át és éjszaka szünet nélkül keményen dolgoztunk, s végre az egész szerkezetet Isten segítségével porrá égettük. (…) Borzalmas látvány volt, midőn éjszaka szemléltük ezt az oly sokezres lépés hosszúságú, meggyújtott fáklyaként égő hidat, mint valami ránk szakadó ördögi látomás."

240 kilométernyire nyomultak be a keresztény csapatok a Hódoltságba, és céljukat az eszéki híd felgyújtását megvalósíthatták, ezzel Zrínyi úgy vélte, hogy stratégiai célját, Kanizsa ostromát sikerrel véghez viheti, hiszen nagyobb török sereg, illetve a nagyvezér téli szálláson lévő csapatainak felvonulását megnehezítette.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

A képen az eszéki híd felgyújtása egykorú metszeten (1664. február 2.)

Vö. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp. 2002². 382.
Mars Hungaricus. In: Zrínyi Könyvtár. III. főszerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1989. 145-146.