Perjés Géza hadtörténész összehasonlító véleménye a téli hadjáratról:

Zrínyi bár "számtalan" ütközetben, portyázásban és cselvetésben, illetve ostromban küzdött nevét mégis az a hadjárat tette teljesen ismerté, amelyet 1664 kora telén indított meg, azzal a stratégiai céllal, hogy a törökök Magyarországra vezető fontos útvonalán az eszéki hidat felégesse, s így a nagyon fontos Kanizsa ostromához hozzá kezdhessen. Az elképzelés tökéletesen kidolgozott, jó haditerv volt, amely részben sikerült csak, hiszen Bécs akadályoztatása miatt a fő stratégiai cél, Kanizsa elfoglalása nem valósulhatott meg. Ennek ellenére egyetérthetünk Perjés Géza összegzésével:

"Egyébként a hadjárat – eltekintve nagyszerű eredményeitől – katona technikai szempontból is, figyelemre méltó még az egyetemes hadtörténet mércéjével is! A francia hadtörténészek rendkívül büszkék Turenne 1674. évi elzászi hadjáratára, arra hivatkozva, hogy ez a nagy hadvezér szakított a kor szokásaival, és téli háborúra, mert vállalkozni. (…) Pedig, ha összehasonlítjuk a két hadvezér seregének menetteljesítményét, feltétlenül Zrínyi javára billen a mérleg. Turenne kb. 250 km-t menetelt, de ebből mindössze 120 km-t tett meg harci körülmények között, és ebből is 60 km esett az üldözésre, ami egyébként alig volt annak nevezhető, mert a német hadak hanyatt-homlok menekültek ki Elzászból. Ezzel szembe Zrínyi oda-vissza 460-490 km-t tett meg, végig ellenséges területen. Amíg tehát Turenne számára csak 120, de inkább csak 60 km-en keresztül jelentett gondot a biztosítás és az ellátás, Zrínyinek négyszer-nyolcszor hosszabb menetvonalon kellett mindenről gondoskodnia. Amellett a XVII. századi Elzász sokkal népesebb és összehasonlíthatatlanul gazdagabb volt, mint Somogy és Baranya."

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

Lásd. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp. 2002². 393.