„Szóval ez a dolog a vár fontos ügye, azért ahhoz képest iparkodjatok azt nagyon jól elkészíteni s késedelemtől, mulasztástól nagyon óvakodjatok.”

Szultáni rendelet török Szigetvárra. Parancs lőpor-raktár építésére.

1665. májusának első felében (egészen pontosan május 9-én) a Portán IV. Mohamed szultán rendeletben parancsolta meg, hogy Szigetváron lőpor- és hadiszertárat építsenek fel…

„Szigetvár várának a lőpor és hadifölszerelés őrzésére alkalmas, erős szertára jelenleg nincs, azért a belső várban valamely megbízható és védett helyen téglaépítésű szertárnak építése a várnak múlhatatlan szükségletei közé tartozik, tehát Szigetvár belső várában a jelenlegi szertár helye és a topcsi-kal’a mellett levő állami földterületen téglaépület építessék és mértékére nézve a felső hosszúsága 22 rőf, szélessége 10 rőf, magassága 5 rőf legyen, és 8 rőf hosszúságban lőporraktárul szolgáló belső raktár legyen, a többi 14 rőf hosszúságban és 10 rőf szélességben hadiszerek elhelyezésére külső raktárul szolgáljon s kettős vasajtós és vasablakos szertár levén, kőfal legyen és udvarát körül vegye. Előtte a dsebedik (amolyan műszaki alakulat – megjegyz. tőlem.) számára ülőhely legyen. Felső boltozatához ólom és vas Belgrádból küldetnek, az építési és ácsmunkák költségei és egyéb szükségletek a kincstárból kiutalt pénzből egyenlíttessenek ki, s a jogosultaknak igazaik megadassanak, s a mész és a kő, amely helyről szállítható onnan hozassanak.”

Megjegyzendő – ez utóbbihoz –, hogy a szigetvári várfalában nagyszámmal beépített kövek (anyagát tekintve javarészben vörös homokkő) a Mecsek nyugati lábainál kitermelhetőek. Szigetvártól nem messze – északkeleti irányba, 18-20 kilométernyi távolságban, Bükkösd térségében ma is folyik intenzív kőbányászat.

A levél a továbbiakban így folytatódik: „Mihelyt e magas parancsom megérkezik, a kettős raktárnak az előadott módon való megépítéséhez azonnal fogjatok hozzá és alapját erősen megtöltvén, mindegyiktek nagy gondot és szorgalmat fejtsen ki, hogy egy nappal előbb az befejeztessék s evégett magas fermánom kibocsátván parancsolom, hogy magas rendeletemet késedelem nélkül teljesítsétek s Szigetvár belső várában az említett helyen és módon megparancsolt téglaépítkezésű kettős raktárt, (…) megépíteni, mindegyiktek nagyon iparkodjék és törekedjék (…). Szóval ez a dolog a vár fontos ügye, azért ahhoz képest iparkodjatok azt nagyon jól elkészíteni s késedelemtől, mulasztástól nagyon óvakodjatok.” Hozzátehetnénk – a népmesei fordulatot – „különben karóba kerül a fejetek!"

A szultáni rendelkezés azért is érdekes, mert jól mutatja, hogy az erősen centralizált Oszmán Birodalomban a Portán mindet tudtak, s egy hatalmas állam ügyes-bajos mindennapi dolgai „kézi vezérléssel” többé-kevésbé gördülékenyen folytak. Hogy a hadiszertár és lőportár hamar felépült afelől nincs kétségünk. Amikor török Szigetvár védői – jó 24 év múltán – feladták a várat (a császári katonai adminisztráció által készített pontos jegyzék szerint) hatalmas mennyiségű fegyver és muníció került a szövetséges keresztények kezébe.

Sz. M.

1 Rőf = cc. 60 – 70 cm között (pl. a budai rőf: 58,3 cm, a bécsi rőf azonban 77,75 cm, a magyar rőf vagyis a sing 62,2 cm, míg a királyi rőf 62,5 cm, a pozsonyi rőf 78,3 cm, míg a mezopotámiai rőf csaknem egy méter (99,6 cm) hosszúságot jelentett.

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.

lásd. IV. Mohamed szultán rendelete hadifölszerelési raktár építésére Szigetvárott. In: Török-magyar oklevéltár. 1533-1789. A konstantinápolyi levéltárakban gyűjtötte és magyarra fordította Karácson Imre. szerk. Thallóczy Lajos – Krcsmárik János – Szekfű Gyula. Bp. 1914 (reprint) 244-245.