„…Grófné Heléna Zrínyi … felvette a csesztohovi utat Boldog Asszonynak tett votumja beteljesítésére.”

A Csesztohovi (zarádok)út…

Sobieski János lengyel király menlevele Zrínyi Ilonának a chęstohowai „fekete” Madonnához tett zarándoklata biztosítására.

1682 tavaszán – egészen pontosan március 13-án – állított ki a lengyel király, Jan Sobieski oltalomlevelet I. Rákóczi Ferenc özvegye, gróf Zrínyi Ilona számára (aki ekkor még nem volt Thököly Imre felesége, házasságukra ezen év nyarán került sor), hogy a a dél-lengyelországi Chęstohowába látogathasson, az ottani pálosokhoz zarándokoljon…

„Johannes Tertius, Dei Gratia Rex Poloniae…etc.” tudtára adja mindenkinek, akit illet, főképpen a szenátoroknak, adminisztrátoroknak, udvarbíróknak, nemes és városi bíráknak és vendégfogadók gondviselői számára, „hogy méltóságos Grófné Heléna Zrínyi, Méltóságos Rákóczi házból Fejedelemasszony, felvette a csesztohovi utat Boldog Asszonynak tett votumja (azaz: fogadalma) beteljesítésére.” A lengyel király szabad utat parancsol, s azt, hogy mindenben szívélyesen fogadják a fejedelemasszonyt és kíséretét a zarándoklaton.

Magáról a zarándoklatról nem sokat tudunk, azt sem, hogy vajon a gyermekeket – Juliannát és Ferencet – magával vitte-e édesanyjuk Lengyelországba. Erről nem szólnak a források. S arról sem, hogy mi volt ezen zarándoklat célja, csupán a vallási áhítat, a katolikus Zrínyi Ilona így kívánt bizonyságot nyerni arról, hogy jól teszi-e, ha házasságot köt a nála fiatalabb protestáns (evangélikus hitvallású) Thököly Imrével? Avagy valami rejtélyes diplomáciai küldetést is beteljesített a „kuruc király” és a lengyel udvar között? Biztos választ nem tudunk.

Annyi biztos, hogy Zrínyi Ilona jó viszonyt ápolt a pálos renddel – akár még muraközi éveiből is – és bizonyosan szoros kapcsolatban állt a lengyelországi Chęstohowával is (a pálosok az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, még II. András királyunk korából). A chęstohowai kolostort pedig a pálosok alapították – s ennek a fundálásnak akkor éppen 300. évfordulójára készültek.

Azt is tudjuk, hogy Munkácson megvolt a chęstohowai „fekete” Madonna másolata – nevezzük „Munkácsi Madonnának” – egészen pontosan a vár kápolnájában három képét is (!) őrizték, amelynek korabeli leírását is adhatjuk: „Csesztohovai Boldog Asszony képén egy nyakravaló arany három sorban, öt sorban veres kaláris. Az mellye iránt, mely az egész képet elfoglalja szélességében ezüst öreg (itt értsd. nagy) lánc nagy szemekből való.”

(Érdemes megjegyeznünk, hogy a korszakra oly nagyon jellemző és eleven Mária-kultusz és tisztelet, mintegy végig kísérte Zrínyi Ilona egész életét. lásd. tovább a hivatkozásban!)

A képeken: a lengyel király, III. János (azaz: Sobieski János); a Matka Boska Częstochowska; és Zrínyi Ilona.