Orlick őrnagy rajtaütése a török Szigetváron... egy újabb próbálkozás Szigetvár megszerzésére.

1687. január 11-én Orlick őrnagy különítménye Pécsről kiindulva meglepetésszerű támadással próbálta megszerezni a törököktől Szigetvárt.

A dél-dunántúli török végvár, Szigetvár helyzete 1684 után, de különösen 1686 után (Buda visszavívása és a Dunántúl jelentős részének felszabadítása után) újra bizonytalan lett. Abban az értelemben, hogy a császári katonai vezetés feladatul tűzte ki a vár megszerzését, de kellő erő ekkor itt nem állt rendelkezésre a megszerzéséhez - és a harcok súlypontja ekkor másutt nyugodott. Ennek ellenére a Pécsről irányított keresztény akciók folyamatosan lefogták a szigeti törökök mozgását, ugyanakkor éberségre kényszerítették az őrségét. Ez az éberség az, mely elhárította a keresztény szövetségesek újabb akcióját. Az 1686-os meglepetésszerű támadás után, most Orlick őrnagy vezette császári csapat kísérelte meg rajtaütéssel elfoglalni az erős török végvárat.

Az vállalkozás azonban nem ért el többet, minthogy felperzseltek hatvan lakóháza és két malmot. Ugyanakkor egy bizonytalan - és elég felderítetlen - támadásban egy török szállítmányt, mely (állítólag Egerből a birodalom felé igyekezett) megleptek és sikerrel elfogták, illetve lekaszabolták (150 török elesett, és 650 került fogságba).

Ez az akciói is megmutatta, hogy a Dunántúlon - és így Szigetvár környékén - a hódítók már nem mozoghattak biztonságban. Azokat az erősségeket, melyek itt még török kézen voltak - mint Székesfehérvár, Kanizsa és Szigetvár - a császári hadvezetés sikerrel elszigetelte. Csak idő kérdése volt megszerzésük.

vö. sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983. 184.

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.