1532. április 25-én indult meg Nagy Szulejmán szultán

százezres hadserege élén a Bécs elleni hadjáratra…

Az állandósult beütések, határvillongások mellett a török meg-megújuló nagy hadmeneti is gyötörték a megmaradt Magyarországot. A szultán több ízben Bécs ellen támadt. Igaz sikertelenül. Már az 1529-es Bécs elleni hadjárat nagy riadalmat okozott Európában. A török hadsereget ekkoriban a világ legerősebb, legjobban szervezett és legyőzhetetlen erejének tartották. Csodálták és egyszersmind gyűlölték, rettegtek tőle. Amikor a francia király követe 1532-ben a táborba szállt szultánnál járt, azt jelentette, hogy a török uralkodó Bécs ellen készül és "a török sereg hatalmas és igen jól ellátott, rendkívül fegyelmezett."

Amikor Szulejmán szultán 1532-ben újólag Bécs irányába támadt, a nyugat-magyarországi határ menti városka, Kőszeg, élén Jurisics Miklós kapitánnyal feltartóztatta. A maroknyi keresztény védő sikerrel dacolt a török ármádiával. Már a támadás megindulásakor könyörgő üzeneteket küldtek a magyar rendek Nyugatra: "Nyilvánvaló tény, hogy mindig könnyű a barbár népeknek Magyarország leigázása után Németországba, Itáliába és más országokba előrenyomulniuk, és könnyen tör előre majd a török minden korábbinál hatalmasabb zsarnok uralkodója, ha Magyarország határvidékeit, amelyeket már megkaparintott ki nem ragadják kezei közül. Senki ne higgye, hogy ez az ellenség annyira szerény, hogy ha egész Magyarországot birtokolja, elfogadja azt birodalma határául. Először a szomszédos területekbe mar bele, és nem nyugszik addig, míg az egész kereszténységet uralma alá nem hajtja."

Jurisics pedig arról írta az országbírónak, a későbbi nádornak, Nádasdy Tamásnak, 1532. július 20-án, keltezett latin nyelvű levelében, hogy véleménye szerint azonban a török nem szándékozik Bécs ellen vonulni, hanem ezt a hadjáratot Magyarországnak pusztítására szánja: "…küszöbön áll a török támadása ez ellen az országrész ellen. A támadás nem más földeknek és országoknak, hanem ennek a Magyarországnak van szánva (…).

Jó remény van rá, hogy azok a magyarok, akik régtől fogva a kereszténység leghűségesebb védelmezői voltak, és most is azok, a maguk és az egész kereszténység védelmére erejük szerint és hűségesen együttműködnek."

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

ZOMBORI István: Az 1532-es török hadjárat és V. Károly. In: AETAS. 2003/2. 75.
A Magyar Királyi Tanács tagjainak levele Frigyes rajnai palotagrófhoz, a birodalmi hadak fővezéréhez. Pozsony, 1532. Május 23. (Bellus Ibolya fordítása) In: Kőszeg ostromának emlékezete. Szerk. Bariska István. Bp. 1982. 19.
Jurisics Miklós levele Nádasdy Tamásnak. (Érdszegi Géza fordítása). Uo. 33.

A képen Nagy Szulejmán török szultán (1520-1566)