1542. szeptember 26-án kezdte meg a Habsburg-hadsereg Pest ostromát. És ezekben a napokban javában folytak a harcok a pesti oldalon...

Hosszas elÅ‘készületek elÅ‘zték meg a Habsburg-hadak 1542-es hadjáratát, amelynek fÅ‘ kiváltó oka az volt, hogy az 1541-ben török kézbe került Budáról, a hódítók mind Székesfehérvár, mind távolabbi területeket is nagy erÅ‘kkel támadtak és raboltak. Az itáliai és a szent birodalom német fejedelmei is segítséget küldtek I. Ferdinándnak, hogy Buda és Pest visszafoglalását véghez vigye. A nagy hadsereg azonban meglehetÅ‘sen késÅ‘n kezdte meg a hadműveleteket Buda és Pest térségében, valójában csak ez utóbbi város ostromát kezdte meg. A feljegyzések szerint elég kedvtelenül. Egyesek szerint csak Zrínyi és katonái mutattak olyan vitézséget, mely elvárható volt. Istvánffytól ismerjük részletesen, hogy bár a küzdelem kezdetérÅ‘l Zrínyi lekésett, de mikor megérkezett 400 fÅ‘nyi horvát lovasával – hogy késedelmét dicsÅ‘ségre fordítsa – nyomban a küzdelembe vettette magát. Kopját szegezvén rohantak a törökre, majd szablyáikkal vágták Å‘ket. „A mieink mintegy égbÅ‘l szállott segítségnek vélvén lenni, bátorságok és erejök nagyobb kezde lenni…” Még ezen esztendÅ‘ben – 1542-ben – kinevezték Horvátország és Szlavónia bánjának.

Október elején a hadműveletek sikertelenül be is fejezÅ‘dtek és a nagy hadsereg nagy vérveszteségek után feloszlott. Azt azonban elérték, hogy szultán a budai pozícióit megerÅ‘sítendÅ‘ egy újabb nagy hadjáratra szánta el magát: amely 1543-ban be is következett.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. ZrínyitÅ‘l Rákócziig. – kézirat