1542 - Pest ostroma

1542. szeptember 26-án kezdte meg a Habsburg-hadsereg Pest ostromát. És ezekben a napokban javában folytak a harcok a pesti oldalon...

 

Hosszas előkészületek előzték meg a Habsburg-hadak 1542-es hadjáratát, amelynek fő kiváltó oka az volt, hogy az 1541-ben török kézbe került Budáról, a hódítók mind Székesfehérvár, mind távolabbi területeket is nagy erőkkel támadtak és raboltak. Az itáliai és a szent birodalom német fejedelmei is segítséget küldtek I. Ferdinándnak, hogy Buda és Pest visszafoglalását véghez vigye. A nagy hadsereg azonban meglehetősen későn kezdte meg a hadműveleteket Buda és Pest térségében, valójában csak ez utóbbi város ostromát kezdte meg. A feljegyzések szerint elég kedvtelenül. Egyesek szerint csak Zrínyi és katonái mutattak olyan vitézséget, mely elvárható volt. Istvánffytól ismerjük részletesen, hogy bár a küzdelem kezdetéről Zrínyi lekésett, de mikor megérkezett 400 főnyi horvát lovasával – hogy késedelmét dicsőségre fordítsa – nyomban a küzdelembe vettette magát. Kopját szegezvén rohantak a törökre, majd szablyáikkal vágták őket. „A mieink mintegy égből szállott segítségnek vélvén lenni, bátorságok és erejök nagyobb kezde lenni…” Még ezen esztendőben – 1542-ben – kinevezték Horvátország és Szlavónia bánjának.

 

Október elején a hadműveletek sikertelenül be is fejeződtek és a nagy hadsereg nagy vérveszteségek után feloszlott. Azt azonban elérték, hogy szultán a budai pozícióit megerősítendő egy újabb nagy hadjáratra szánta el magát: amely 1543-ban be is következett.

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat