1542 - "Virtus vulnere viret"

1542. március 21-én a kozári mezőn Verbőczy Imre magyar vitézei rajtaütöttek egy portyázó török csapaton és legyőzték őket...

 

Nem adták ingyen a vitézi hírnevet. Nagyon régi eredetű hagyomány az, hogy a hős kiemelkedik cselekedetei révén, sebhelyei, és vitézi tetteinek nyilvánossága hitelesíti. "Virtus vulnere viret", avagy sebtől díszlik a vitézség. Amikor Verbőczi Imre katonái Kászon bég Pécs környékét rabló és fosztogató seregét az (egyházas)kozári határban, a mezőn meglepték, 1542 egy koratavaszi napján, nagy harc kerekedett, amelyben a magyarok győztek: 90 török harcos elesett, 16 rabságba kerültek, és kiszabadítottak 220 magyar rabot; a csatában Verbőczi az arcán kardvágástól oly súlyosan sebesült, melynek nyomát egész élte végéig büszkén viselte, mint vitézi mivoltának jól látható jelét. A nevezetes viadalt Tinódi Lantos Sebestyén is méltónak találta a megéneklésre.

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat




Verbőczy Tolna vármegyében volt birtokos nemes, a török hódítás irányában feküdtek birtokai, de nem csak itt, hanem más országos küzdelemben is részt vett a hódítók ellen. Az 1540-es évek folyamán ott volt Zrínyi Miklós zászlai alatt is. Amikor a törökökkel érkezett krími tatár hadak Győr környékét fosztogatták Zrínyi több kapitányt – mint Werbőczy Imrét, Báthory Andrást, Bakics Pétert, Katics Miklóst, Rátkay Pált – véve maga mellé ellenük ment és véres viadalban szétszórta őket, s minden prédájukat elvették, a foglyokat pedig megszabadították: „S késedelem nélkül, a mieink kopjákat hajtván rájok rohanának, s sokakat lovakról leöklelvén levágának.” E küzdelemben a horvát bán egyik neves hadnagya, Farkasics Gergely tíz nyilvesszőtől oly súlyosan sebesült, hogy már holtnak hitték, de „az orvosoknak segítségével meggyógyula.”
Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat