1552 - Magyar vitézség a külföldi kortársak szemében...

Magyar vitézség a külföldi kortársak szemében...

 

A külföldi kortársak gyakran elborzadva, de csodálattal nézték e végbeli küzdelmeket. Egy olasz diplomata, Giovanni Correr velencei követ úgy jellemezte a magyarokat, hogy csak ők képesek a törököknek ellenállni, mert akár csatában, akár portyázásban az élen járnak, s az oszmánok csak tőlük félnek.

 

Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király krakkói udvarában élő velencei, Gian Michele Bruto arról szólt, hogy a bátorság és a harcedzettség a magyarok legjellemzőbb vonása, a testi és lelki erő megszerzése a legfontosabb számukra, „nemcsak a velük született vadság hajlamánál fogva, hanem azért, mert kényszerülnek rá az állandó török fenyegetés miatt”.

 

Mindezeket a válogatott példákat azért fontos felidéznünk, mivel kiválóan megvilágítják, hogy a hazáért és a hitért vállalt élet-halál harc és a hősi halál nem a pillanatnyi véletlen műve volt, hanem nagyon is a korabeli vitézi életérzésben gyökerezett. A bátorság és harcra készség mindig is kiemelkedő jelentőséggel bírt a katonáskodó, fegyverfogató végváriak társadalomban. Ez megbecsülést, hírnevet jelentett és magába foglalta a társadalmi és katonai hierarchiában a felemelkedés, az előrelépés lehetőségét is.

 

Miként jól ismert – Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből – annak a Nagy Lukács tizedesnek a valóban megtörtént esete, aki huszonnegyed magával még az ostrom megkezdése előtt portyára indult Vác és Pest felé. Amikor a törökök már körbezárták Egert, csak akkor tértek vissza, és nagy veszélyek árán a közeli Szarvaskőről átvágták magukat az ostromgyűrűn, hogy visszatérhessenek sajátjaikhoz, bajtársaikhoz és részt vehessenek a további küzdelemben (noha nem lehettek biztosak abban, hogy a védelmi harc a túlerővel szemben sikerrel jár).

 

Többször is kitüntették magukat a nevezetes egri harcban. Ugyanígy fel sem merülhet – ismerve Zrínyi Miklós addigi életútját és küzdelmeit – az, hogy a szultán ellen a harcot nem vállalta volna.

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat.