1555. nagypéntekén írta Kerecsényi László, hogy a király felszólította, hogy a vár védelmére gyalogosokat fogadjon fel. Különösen érdekes és izgalmas ez, hiszen fennmaradt egy másik levele - igaz öt évvel korábban, 1550-ben - arról tudósít, hogy a gyalogosok elégedetlensége a zsold fizetés elmaradása miatt - se pénz, se posztó - már lázadással fenyeget:

"...immár százig szeket ki az grabontokban (vagyis darabontokban, vagyis gyalogosokban - megjegyzés tÅ‘lem.); tót (vagyis horvát, ekkoriban "Tótország" - Szlavónia és Horvátország megnevezése volt - megyjegyzés tÅ‘lem.) grabantokban igen kevés maradott... immár csak azt várjuk, hogy egy nap az grabontok pártot ütnek és minket mind levágnak és pusztán hagyják ezt a várat, mert úgymond fejenkint ezt kiáltják: rabok nem vagyunk, hogy fizetésünk nincs!" (1550. február. 4.)

"Király Å‘ felsége azt írta volt, hogy kétszáz grabontot fogadjak" (1555. nagypéntek).

Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. (reprint) 23.