1555 - Tojgun budai pasa kudarca Szigeth alatt

„Harcunk mindennap erős volt…”

Tojgun budai pasa kudarca Sziget alatt…

 

1555. október második hetében – a legnagyobb bizonyossággal október 9. és 13. között – a budai pasa, Tojgun egész Somogy vármegyében – az előző hónap folyamán – sikerrel hódító hada teljesen elszigetelte Szigetvárt, s hamarosan nyugati irányból, Babócsa felől Sziget alá érkezett…

 

Ugyanakkor 1555. október 15-én kelt levelében Pallavicini Sforza őrgróf már arról tudósította a nádort, Nádasdy Tamást, hogy: „Pethő János emberei elfogtak egy törököt, aki azt mondta, hogy a pasa abbahagyta Szigetvár ostromát.”

 

A szigetiek köszönhetően az előző években folyamatosan folyó erődítési munkálatoknak és Kerecsenyi László kapitány serénységének sikeresen ellenállnak a budai pasa támadásának.

 

1555-ben Kerecsényi László szigetvári kapitánysága idején, Tojgun budai pasa már Somogy megye kisebb várait hódoltatta, hogy Szigetvárt elszigetelje, a várat körülvette ugyan, ostromával azonban nem is próbálkozott. Kerecsényi emígy számolt be a nádornak, Szigetváron kelt, 1555. október 12-én írt levelében:

"Az terek ránk jött vala ezten Pénteken, hogy megszálla Szerdáig volt alattunk. Harcunk minden nap erős volt, de álgyuval nem lüteté, nem akarna hozzá kezdeni, hogy látá az helnek erős voltát, ő magoknak kevés voltát (…). Mert semmi puskása nem vala az tereknek, az terekben sok hala meg puska miatt, az miénkbenpedig Istennek hála egy sem vesze."

 

Tojgun budai pasa 1555-ös hadjárata Somogyban és támadása Szigetvár ellen...

 

Valószínű annak volt köszönhető mindez, hogy a mocsaraktól körülvett vár erődítését folyamatosan végezték, hanem is mindig úgy folytak a munkálatok, anyagi erő és pénz hiányában, ahogyan a Haditanács és a főkapitány megkövetelték volna. A "védelem ereje nem a falakban van", néhányszor bebizonyosodott. A szigetiek sikere a vitézek elszántságának eredménye, hiszen éppen a budai pasa hadba szállása előtti nyáron tájékoztatta a várkapitány a nádort, hogy a várbeliek már rég nem kaptak zsoldot, kéri sürgesse azt meg a királynál, "mert bizony kegyelmes uram, hogy az nép tovább nem türheti, mert éhen halnak."

 

A harcban – Zsámboki János tudósítása szerint – 300 török is oda veszett, s Kerecsenyi írta, hogy a budai pasa sátrát is sikerült egy ágyúlövedékkel elrontani. Mindezek után Tojgun hamar tábort bontott és elvonult Sziget alól.

 

A várat ugyan nem vehette meg, de stratégiai célját elérte: Szigetvárat teljesen elszigetelte és hurokba fogta, avagy zsákba dugta, hiszen köröskörül minden erődítményt a törökök bírtak, valamint palánkok és kastélyok sorával igyekeztek a szigetiek mozgását figyelni és akadályozni. A vár „hátországa” a töröknek adózott. A védők teljesen beszorultak. (Ezen a helyzeten majd csak Horváth Márk kapitány, s különösen a nagyobb, 1556-os sikeres védelem – mikor Khádim Ali budai pasa közel negyven napig vívta a várat – után sikerült változtatni.)

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

Magyar levelek a XVI. századból. Kerecsényi László Nádasdy Tamáshoz. In: TT. 1906. 133.
Uo. uő. 125.