1556 - Babócsa további sorsa

Babócsa további sorsa…

 

Az 1556-ban felégetett és elpusztított Babócsa körüli uradalmakat és falvakat Segesdről a magyar tiszttartó, Perneszy Farkas felügyelte. Hamarosan azonban visszatértek Babócsa régi urai a Báthoryak, de nyomban össze is különböztek Zrínyi Miklóssal a horvát bánnal, aki számos babócsai vártartozékra tenyerelt rá. Most az a Budasics János biztosította Zrínyi jogait a babócsai földek felett, aki egykoron Báthory szervitora volt, s aki annak idején, 1555-ben feladta Babócsát az akkori budai helytartónak, Tojgun pasának. Ezért Budasics Jánost egy időre tömlöcbe is vetették.

 

A források hiányosak, de annyi bizonyosnak látszik, hogy 1558 elejére a babócsai várat a zalai és somogyi jobbágyok munkájával újólag felépítették legalábbis annyira, hogy ez már szemét szúrta a somogyi és szlavóniai bégeknek, mert ahogyan Takaró Mihály tihanyi kapitány írta a nádornak, hogy hírei vannak, hogy a törökök Babócsára készülnek:

„…nem tudom immár, hogy megakarják e csináltatni (avagy a munkákat befejezik e), avagy le akarják rontani?”

(Horváth Márk levele Porkoláb Márton özvegyéhez, Hahóti Brigittához. In: Szigetvári levelek a török hódoltság korából. Ford: Molnár Imre. Szigetvár. 1982. 42. A levél eredetije az Országos Levéltárban van, OL-R-285 rsz. 2-10-1. vagyis ami eddig elkészült azt elpusztítani és a helyet is pusztán hagyni)

 

A király, I. Ferdinánd 1558. július 10-én kelt oklevelében rendelkezik arról, hogy Babócsa visszakerült a régi tulajdonosához Báthory Andráshoz, s arról is szó volt, hogy az uralkodó nem sokára 1800 katonát küld majd, fele részben Babócsára, fele részben Szigetbe. Erre azonban nem került sor, mert később újabb megerősítés született a Báthoryak jogairól Babócsa felett, de azt is kikötötte az Udvar, hogy Báthory köteles 200 gyalogost és 56 huszárt fegyverben tartani, s mindenkor – királyi parancsra mustrára bocsátani. Azt is látjuk, hogy Báthory folyamatosan szabotálta a felsőbb parancsnoka, gróf Zrínyi Miklós Dunántúli Főkapitány parancsait, amire Zrínyi panaszkodott is az uralkodónál. Ennek azonban hamar véget vetett az 1566-os nagy török hadjárat, amely nem csupán Szigetvár elestét, de számos kisebb váracska – mint Babócsa – vesztét is okozta. Szigetvár eleste után Babócsa őrsége harc nélkül megszaladt, s a vár újra a törökök kezébe került…

 

Babócsa egy század évvel később készült metszeten, 1664-ből.

 

vö. Szakály Ferenc: A babócsai váruradalom a XVI. század közepén. In: Babócsa története. Tanulmányok a község történetéből. szerk. Dr. Magyar Kálmán. Babócsa, 1990. 224-227.