1557. április 17-én kelt Tihanyban, Takaró Mihály kapitány levele, melyben beszámol a törökök keltette álhírekrÅ‘l, mint a megtévesztés és a zavarkeltés eszközeirÅ‘l, ugyanakkor beszámol arról is, hogy a török végházak népe hírei szerint éppen mire készül…

Számos forrásunk van arról – és a késÅ‘bbi kutatások is megerÅ‘sítették ezt –, hogy a mindkét oldalon álló végváriak jól ismerték és becsülték egymást, ugyanakkor keresték is az alkalmat az egymással való megmérkÅ‘zésre. Takaró Mihály tihanyi kapitány írta a nádorhoz, 1557. április 17-én, Tihanyban kelt levelében, hogy a törökök azt híresztelik, hogy Nádasdytól Bécsben elvették volt a nádorságot, de ezt a magyarok közül nem hiszi senki; másrészt tudatja, hogy egy bizonyos Kászon bassa nem halt meg, hanem Pécsre várják, s az nem sokára Szigetvár alá megy, hogy lovait legeltesse… Ezt is érthetjük úgy, mint egy "provokációt", avagy a végbeliek egymás közti ingerléseit. Takaró elmondja, hogy mindezt Koppány bégtÅ‘l tudja, akirÅ‘l ezt írta: "Én velem igen barátságos ez az Koppány bég, enihánszor kéretett, hogy egymással szembe lennénk, de azt nem merte mivelni semmis mivelem." 

Magyar levelek a XVI. századból. Takaró Mihály Nádasdy Tamásnak. In: TT. 1907. 395

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. ZrínyitÅ‘l Rákócziig. – kézirat