Nádasdy Tamás nádor és Horváth Márk szigeti kapitány levelezése...

Az 1557-es esztendőből több levél is fennmaradt, melyben a nádor, Nádasdy Tamás és a szigeti kapitány, Horváth Márk tudósításait olvashatjuk. A levelekből kitűnik, s kiválóan demonstrálja azt a tényt - amely nem csak Szigetvár, de a többi végház esetében is ismert - hogy Nádasdy Tamás nagyon intenzív kapcsolatban állt a végvárak kapitányaival, s a legközvetlenebb információkkal rendelkezett. Másrészt ezekből a levelekből azt is kiolvashatjuk, hogy a mindennapi élet, a katonai szükségletek és mellett a társadalmi, és katonai hierarchiában való előrejutás egyrészt az érdem hozadéka volt, másrészt ekkor sem volt elhanyagolható a "személyes kapcsolat" ápolása.

1557. március 22-én Nádasdy Tamás ilyen levelet küldött Horváth Márknak:

"A Kegyelmed rabjának, Kihajának hívják, állítólag van valami szakadásmentes sérvkötője, és olyan is, amit nyeregben is lehet viselni. Kérem Kegyelmedet ahhoz képest csináltasson teljességgel olyat mint az, amelyiket a testen is, a nyeregben is visel. Jól lehet nekem is van jó, mind testemre, mind lovon is járhatok vele, de talán a Kihajáé jobb az enyémnél. Ezért igen kérem Kegyelmedet, hogy teljességgel ahhoz képest csináltassa és azt küldje el nekem Kegyelmed.

Továbbá kértem én Kegyelmedtől egy jó lovat, magamnak valót, hogy pénzem fejébe szerezze be és küldje el nékem Kegyelmed. De Kegyelmed nekem nem járó lovat, hanem főlovat küldött, melyet bizony míg élek el nem adok, hanem Kegyelmed barátságáért és emlékezetéért, hogy ilyen barátom és atyámfia adta, míg élek megtartom, jóllehet én nem ajándékként, hanem pénzért kértem. Kegyelmed az én pénzem el nem vette, de én szintén úgy tartottam volna, ha elvette volna Kegyelmed a pénzt, mintha ajándékként adta volna Kegyelmed. De Kegyelmedet kérem mint bízott barátomat és uramat, megbocsásson Kegyelmed, hogy ilyen gyakorta bántom Kegyelmedet. Mondják Kegyelmednél van az a ló, amelyet nemrégtül fogva keresek. Szeg-mén, jól járó és lépő lovacska, mely minap is, hogy Kegyelmed a cseh királyhoz ment, Kegyelmeddel volt, és ugyanazon ment Kegyelmed Szigetbe. Kérem Kegyelmedet, mint bízott barátomat, hogy azt adja nekem. Ingyen nem kívánom, hanem pénzemért. Kegyelmed írja meg, mit küldjek érte. Isten tartsa meg!
A vén király meghagyta, hogy Kegyelmednek Óvár tartományban jószágot adjak. Ne halogassa el Kegyelmed, mert forgandó az idő. Mihelyt bemégyen az új kapitány (ti. Horváth Márk Sziget 1556-os sikeres védelme után lemondott a kapitányi címéről, később újra idekerült - megjegyzés tőlem.) legyen itt Kegyelmed és ne idegené legyen az, ha már a király kegyelmessége hozzád ítélte.

Datum in arce nostra Sárvár, 22. Marty 1557.
Thomas de Nádasd palatinus mp."

Horváth Márk ugyanezen hó, 28-án írt válaszlevelében így szól:

"Őfelségének a jószágot, mit nekem adott, a varkocsi kertet megszolgálom. Nagyságodhoz küldtem a porkolábot, Pozsgay Mátyást és Poky Gergelyt. Meghagytam nekik, hogy abban járjanak el, amiben Nagyságod igazítja őket.

Datum in regia Zygeth, 28. die Marty 1557.
Marcus Horváth"

Egy 1557. április 3-án kelt levél, melyet Nádasdy a szigeti kapitánynak írt, pedig már arról szól, hogy valamely vitézek mentek a királyhoz, s vissza is tértek, s ezenfelül a nádor még küld katonákat Szigetvárra...

"A szigeti vitézek, akiket a szállás után urunk őfelsége és Ferdinánd herceg is mind a nemesség közül, mind a polgári rendből és a kőszegiek közül valókat elbocsátotta, és azután mi szárnyaink alá vettük őket, helyet és szolgálatot adván nékik nálunk. Most útra mennek a mi engedelmünkkel. Azért kérjük Kegyelmedet, és a király őfelsége hatalmával meghagyjuk, hogy amikor oda Szigetbe mennek, Kegyelmed bocsássa be őket, és egyébként is legyen minden segítséggel nekik, míg ott lesznek, mind őfelségének, mind Kegyelmednek szolgálnak, s amikor ki akarnak jönni, bocsáttassa el Kegyelmed őket békével, és ha szükség lészen kísértesse is őket.

Kelt Pozsonyban, die 3. Aprilis 1557
Thomas de Nádasd Palatinus manu propria"

levelek forrása: Szigetvári levelek a Hódoltság korából. ford. Molnár Imre. Szigetvár, 1982. 92-93.
OL-E-184, B-1530-26-27., OL-R-285. rsz. 2/131/1., B-184, B-1530-24-25.

Nádasdy Tamás