1558 márciusának végén újólag Horváth Márkot nevezte ki az uralkodó Sziget élére…

Horváth Márk az 1556-os sikeres várvédelem után – számos kifogása, s azok meg nem hallgatása miatt – lemondott tisztérÅ‘l. Utódja Farkasics Gergely még 1558 januárjában is sikerrel harcolt a török portyák elhárításában; mind januárban, mind februárban. Ez utóbbi idÅ‘ben támadta meg Berzencét és elhamvasztotta, 32 török tisztet és elÅ‘kelÅ‘t ejtett fogságba úgy tért vissza Szigetbe. Azonban hamarosan meghalt… Ekkor vice-kapitánya, Palatics János vezette a várat, de csak addig míg a király újólag derék Horváth Márkóját hívta vállalná el újólag a szigeti kapitány posztját.

Annál is inkább szükség volt erre, mivel 1558 márciusában a törökök Pécsett csapataikkal gyülekeztek, a hírekbÅ‘l – amelyek között meglehetÅ‘sen sok szándékosan terjesztett tévhír is volt – azt sejtették, hogy az 1556-ban elpusztított, de az azóta felépített Babócsa ellen készülnek, vagy MesztegnyÅ‘t akarják palánkkal körbe venni.

Horváth Márk a defenzív védekezés helyett offenzívába ment át, a „legjobb védekezés a támadás”- elvét vallva, s a török szorító gyűrűt folyamatos csatározásaival feltörte. Mondhatjuk Szigetvár legsikeresebb – méltatlanul felejtett – kapitánya volt Å‘; egészen haláláig, 1561-ig állt a védelem élén. Fogunk még találkozni vele…