A királyi számvevÅ‘knek adott uralkodói utasítások a szigeti kapitányok jogtalanságainak vizsgálatára…

Mind 1561 májusából (egészen pontosan 1561. május. 17.), Horváth Márk kapitányságának utolsó esztendejébÅ‘l, és mind 1564 május elejérÅ‘l (egészen pontosan 1564. május. 6.), mikor már Zrínyi Miklós – mint Dunántúli FÅ‘kapitány – állt a vár élén, vannak olyan dokumentumaink, melyek azt bizonyítják, hogy az uralkodó utasítást adott a számvevÅ‘knek a vizsgálatokra. Mindezt azért, mert hogy a kapitányok jogtalan foglalásai és követelései miatt számos panasz érkezett az Udvarhoz…

„Ferdinánd a Pozsonyi Kincstárhoz

Az új szigeti számvevÅ‘nknek, Gerdák Istvánnak csatolt levelébÅ‘l bÅ‘vebben is meg fogjátok tudni, hogy olyan elÅ‘írásokat kell a hivatali szolgálatban betartani, melyeket a babócsai ellenÅ‘rzÅ‘ testület a mi odaküldött biztosaink által korábban eltörlendÅ‘nek és hatályon kívül helyezendÅ‘nek terjesztett fel. (…) Azt pedig, hogy az említett biztosaink által a szigeti jövedelmek ügyében tartott vizsgálat milyen eredménnyel zárult, az általunk megnevezett és hazatérÅ‘ biztosaink levelébÅ‘l megtudjátok. Ezért Nektek is elrendeljük, hogy ezeket a számadásokat alaposan viszgáljátok meg. Az összes jövedelmet, amelyeket ott a kapitányok jobbágyaiktól behajtottak, azonnal hasonlítsátok össze a számadásokkal, vajon csakugyan úgy van-e, vagy a mi gyakorlatunk változott-e meg, vagy talán ezek végrehajtása.
ErrÅ‘l ugyanis a jobbágyok azt állítják, hogy számukra sérelmes. Vizsgáljátok ki: jogosan járt-e el a kapitány. Nézetünk szerint a jövÅ‘ben is hasonló módon kell eljárni. (…)
TervetekrÅ‘l, kívánságaitokról tájékoztassatok!

Ferdinand m.p.”

„Ferdinánd a Pozsonyi Kincstárhoz

Visszaküldtük leveleteket, amelyben Perneszy László adószedÅ‘ által jeleztétek, hogy nemes és méltóságos Zrínyi Miklós grófnak az a törekvése, hogy a mi szigeti várunkhoz tartozó területekrÅ‘l az adót rövid úton behajtsa, s erre a vár felügyelÅ‘jét már utasította is, és hogy rossz néven veszi, hogy neki az említett Perneszyt Siklós és Valpó várakhoz tartozó területek jövedelmeinek visszavételében társként adták melléje, továbbá, hogy azon vagyonok jövedelmeinek nyilvántartását az Å‘ tudta nélkül magához vegye.(…)”

Eztán az uralkod megértésérÅ‘l tanúsítja a Kincstárat, de hangsúlyozza, hogy Zrínyivel így is együtt kell működni…

MirÅ‘l is van itt szó? A forrás Siklós és Valpó jövedelmeirÅ‘l beszél. Ezeket a várakat a törökök már 1543 óta birtokolták – s a környék is az Å‘ ellenÅ‘rzésük alatt állott, nekik adózott. Már Horváth Márk kapitánysága idején a szigetiek offenzívája miatt ezeket a területeket is adóztatni kezdték a mieink, s mind Zrínyi Miklós parancsnoksága idején folytatódott ez a gyakorlat. Oly annyira, hogy a Kincstár is úgy vélte, bátran számon kérheti a kapitányoktól ezen területek jövedelmeit. Valójában azonban ezek a területek szorosan a törökök felügyelete alá tartozók voltak – egy-egy vár „hátországát” jelentették, s azokban a várakban oszmán vitézek vigyázták a környéket. Tehát, ha Zrínyi kiküldte vitézeit pl. a Siklós környéki falvak adóztatására – amelyrÅ‘l e levél is szól – akkor a törökök figyelÅ‘ szemei elé bocsátotta Å‘ket, s ez vagy sikerült, vagy nem… A vitézek vitték a bÅ‘rüket a vásárra, s ennek hasznát a Kincstár akarta behajtani. Ez volt a konfliktus forrása. A forrás arról is tanúskodik, hogy a király pontosan átlátta a helyzet fonákságát, s a hódoltatott jövedelmek kérdésében valójában a várparancsnokoknak kedvezett.

Zrínyi Miklós portréja egy korabeli nyomtatványból.

A levelek szövegének forrása: Szigetvári levelek a Hódoltság korából. szerk. Molnár Imre. Szigetvár, 1982. 71-72., 104.