1561 - Számvevői vizsgálatra utasítás

A királyi számvevőknek adott uralkodói utasítások a szigeti kapitányok jogtalanságainak vizsgálatára…

 

Mind 1561 májusából (egészen pontosan 1561. május. 17.), Horváth Márk kapitányságának utolsó esztendejéből, és mind 1564 május elejéről (egészen pontosan 1564. május. 6.), mikor már Zrínyi Miklós – mint Dunántúli Főkapitány – állt a vár élén, vannak olyan dokumentumaink, melyek azt bizonyítják, hogy az uralkodó utasítást adott a számvevőknek a vizsgálatokra. Mindezt azért, mert hogy a kapitányok jogtalan foglalásai és követelései miatt számos panasz érkezett az Udvarhoz…

 

„Ferdinánd a Pozsonyi Kincstárhoz


Az új szigeti számvevőnknek, Gerdák Istvánnak csatolt leveléből bővebben is meg fogjátok tudni, hogy olyan előírásokat kell a hivatali szolgálatban betartani, melyeket a babócsai ellenőrző testület a mi odaküldött biztosaink által korábban eltörlendőnek és hatályon kívül helyezendőnek terjesztett fel. (…) Azt pedig, hogy az említett biztosaink által a szigeti jövedelmek ügyében tartott vizsgálat milyen eredménnyel zárult, az általunk megnevezett és hazatérő biztosaink leveléből megtudjátok. Ezért Nektek is elrendeljük, hogy ezeket a számadásokat alaposan viszgáljátok meg. Az összes jövedelmet, amelyeket ott a kapitányok jobbágyaiktól behajtottak, azonnal hasonlítsátok össze a számadásokkal, vajon csakugyan úgy van-e, vagy a mi gyakorlatunk változott-e meg, vagy talán ezek végrehajtása.
Erről ugyanis a jobbágyok azt állítják, hogy számukra sérelmes. Vizsgáljátok ki: jogosan járt-e el a kapitány. Nézetünk szerint a jövőben is hasonló módon kell eljárni. (…)
Tervetekről, kívánságaitokról tájékoztassatok!


Ferdinand m.p.”

 

„Ferdinánd a Pozsonyi Kincstárhoz


Visszaküldtük leveleteket, amelyben Perneszy László adószedő által jeleztétek, hogy nemes és méltóságos Zrínyi Miklós grófnak az a törekvése, hogy a mi szigeti várunkhoz tartozó területekről az adót rövid úton behajtsa, s erre a vár felügyelőjét már utasította is, és hogy rossz néven veszi, hogy neki az említett Perneszyt Siklós és Valpó várakhoz tartozó területek jövedelmeinek visszavételében társként adták melléje, továbbá, hogy azon vagyonok jövedelmeinek nyilvántartását az ő tudta nélkül magához vegye.(…)”

 

Eztán az uralkod megértéséről tanúsítja a Kincstárat, de hangsúlyozza, hogy Zrínyivel így is együtt kell működni…

 

Miről is van itt szó? A forrás Siklós és Valpó jövedelmeiről beszél. Ezeket a várakat a törökök már 1543 óta birtokolták – s a környék is az ő ellenőrzésük alatt állott, nekik adózott. Már Horváth Márk kapitánysága idején a szigetiek offenzívája miatt ezeket a területeket is adóztatni kezdték a mieink, s mind Zrínyi Miklós parancsnoksága idején folytatódott ez a gyakorlat. Oly annyira, hogy a Kincstár is úgy vélte, bátran számon kérheti a kapitányoktól ezen területek jövedelmeit. Valójában azonban ezek a területek szorosan a törökök felügyelete alá tartozók voltak – egy-egy vár „hátországát” jelentették, s azokban a várakban oszmán vitézek vigyázták a környéket. Tehát, ha Zrínyi kiküldte vitézeit pl. a Siklós környéki falvak adóztatására – amelyről e levél is szól – akkor a törökök figyelő szemei elé bocsátotta őket, s ez vagy sikerült, vagy nem… A vitézek vitték a bőrüket a vásárra, s ennek hasznát a Kincstár akarta behajtani. Ez volt a konfliktus forrása. A forrás arról is tanúskodik, hogy a király pontosan átlátta a helyzet fonákságát, s a hódoltatott jövedelmek kérdésében valójában a várparancsnokoknak kedvezett.

 

Zrínyi Miklós portréja egy korabeli nyomtatványból.

 

A levelek szövegének forrása: Szigetvári levelek a Hódoltság korából. szerk. Molnár Imre. Szigetvár, 1982. 71-72., 104.