1564 - Zrínyi Miklós küzdelme a szabadlegényekkel és a hajdúkkal

Zrínyi Miklós horvát bán küzdelme a szabadlegényekkel és hajdúkkal...


Zrínyi igen intenzíven küzdött a török rablókkal szemben, mind Horvátországban, mind a dél-dunántúli területeken. Sok forrás tudosít arról, hogy a horvát bán kérelmezi az uralkodótól a végbeli katonák zsoldkifizetését, és hangoztatja, hogy mindez szükséges, mert e vitézek nélkül az a kevés oltalom is odavész, hiszen a hódítók portyái béke időben sem szünetelnek.


Bár Bécs gyakran figyelmeztette a végbeli kapitányokat – köztük Zrínyi Miklóst is –, hogy a békét meg ne szegjék, a törököt ne ingereljék, de ezzel nem sokat lehetett kezdeni. A horvát bán számos jelentős küzdelmet vívott a Bosznia, vagy a Hódoltság felől betörő ellenséggel. Ez természetesen azzal járt, hogy pozícióit megerősíthette ezekben a vármegyékben is.


Nem véletlenül nevezte ki az uralkodó Zala vármegye főispánjának, de ez nem csak a honvédelemi feladatok kiemelt kezelését jelentette, de a rendfenntartói feladatok oroszlánrészét is. Erre pedig igen nagy szükség volt, mert a zűrzavaros és bizonytalan korban megszaporodtak a rablóbandák, a szabadcsapatok garázdálkodásai.A dunántúli területeket prédáló szabadhajdúk, főként a kaposváriak nagy rablásokat és kegyetlenkedéseket tettek.


"…jobbadára csak abból éltek, amit raboltak, de ha törökre akadtak rendszerint igen keményen harcoltak. A törökök annyira gyűlölik ezeket az embereket, és annyira haragusznak rájuk, hogy egyet sem szoktak életben hagyni közülük, a foglyokat pedig a legszörnyűbb kínzások közepette végzik ki, ezért aztán állhatatosan kell harcolniuk, vagy ha nem harcolnak a keresztényeket zsákmányolják. De főleg a kaposújváriak oly megátalkodottan kegyetlenek voltak, hogy a keresztény parasztokat kínzással kényszerítették pénzük odaadására (…). Voltak, akik vasfúróval lyukasztották át a férfiaknak a lábuk szárát, nőknek a mellét és a kegyetlenkedés semmiféle módját sem mellőzték, csakhogy pénzt csikarjanak ki."


Ezekkel a rablóbandákkal is a végbelieknek kellett leszámolni, és tudjuk, hogy Zrínyi többedmagával és 4000 fős katonasággal tisztította meg Somogy vármegyét ezektől a garázdálkodó hajdúktól. Nem bánt kesztyűskézzel velük:


"Az elfogott haramiákat nyomban karóba húzatta vagy elevenen a földbe ásatta őket." 


Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

 

vö. Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Válogatta és a szöveget gondozta: Kulcsár Péter. Ford: Borzsák István. Bp. 1982. 92-93. 
V. MOLNÁR László: Kanizsa vára. Bp. 1987. 35.