1565 - A szultán haragja

A szultán haragja

 

A király-pártiak (a Habsburg-pártiak) offenzívája Felső-Magyarországon. Az elkövetkező év, 1566-os nagy török támadás kiváltó oka?

 

1565. januárjában – bár a bécsi Haditanács a tavaszi időszakra tervezte – a felső-magyarországi (kassai) főkapitány, Lazar Schwendi generális az alárendelt tisztjeivel tárgyalva elkezdte előkészíteni Tokaj ostromát.

 

A kemény tél jég páncélt vont a Tiszára és a Bodrogra is, olyat, hogy akár ágyúkat is fellehetett vontatni rá, ez megkönnyíthette volna a vár ostromát. A Habsburg királyi csapatok célpontjainak kijelölésében a vezérek között egyenlőre vita volt: Balassa János azt javasolta Szerencs ellen vonuljanak fel, mások Szatmár, Munkács vagy Huszt megtámadását javasolták. Báthory András javaslata volt a Tokaj elleni támadás, és a befagyott folyók mellett azzal is érvelt, hogy a tokaji őrség mindössze 600 főnyi. Azt is felvetették, hogy a magyar őrséget átállásra bírják János Zsigmond erdélyi fejedelem pártjáról. Igyekeztek a legnevezetesebb vezérüket, Némethy Ferencet is megnyerni.

 

A királyi erők készülődésének hamar híre ment s mind Erdélyben, de főként a Portán nagy figyelem kísérte. Amikor I. Miksa király 1565 januárjában megküldte a 60-ezer forintnyi adót, s emelett 30-ezer aranyat a nagyvezérnek – valószínűleg mint „kenőpénzt” azért, hogy Semiz Ali pasa továbbra is a békés álláspontra bírja az idős Nagy Szulejmán szultánt. Schwendi hadi vállalkozása azonban nagyon felbőszítette Szulejmánt – s a későbbiek tudatában mi már bátran állíthatjuk, hogy az elkövetkező év – 1566 – nagy török támadásnak éppen a török vazallus János Zsigmond fejedelem megsegítése volt az indoka.