A szultán haragja

A király-pártiak (a Habsburg-pártiak) offenzívája FelsÅ‘-Magyarországon. Az elkövetkezÅ‘ év, 1566-os nagy török támadás kiváltó oka?

1565. januárjában – bár a bécsi Haditanács a tavaszi idÅ‘szakra tervezte – a felsÅ‘-magyarországi (kassai) fÅ‘kapitány, Lazar Schwendi generális az alárendelt tisztjeivel tárgyalva elkezdte elÅ‘készíteni Tokaj ostromát.

A kemény tél jég páncélt vont a Tiszára és a Bodrogra is, olyat, hogy akár ágyúkat is fellehetett vontatni rá, ez megkönnyíthette volna a vár ostromát. A Habsburg királyi csapatok célpontjainak kijelölésében a vezérek között egyenlÅ‘re vita volt: Balassa János azt javasolta Szerencs ellen vonuljanak fel, mások Szatmár, Munkács vagy Huszt megtámadását javasolták. Báthory András javaslata volt a Tokaj elleni támadás, és a befagyott folyók mellett azzal is érvelt, hogy a tokaji Å‘rség mindössze 600 fÅ‘nyi. Azt is felvetették, hogy a magyar Å‘rséget átállásra bírják János Zsigmond erdélyi fejedelem pártjáról. Igyekeztek a legnevezetesebb vezérüket, Némethy Ferencet is megnyerni.

A királyi erÅ‘k készülÅ‘désének hamar híre ment s mind Erdélyben, de fÅ‘ként a Portán nagy figyelem kísérte. Amikor I. Miksa király 1565 januárjában megküldte a 60-ezer forintnyi adót, s emelett 30-ezer aranyat a nagyvezérnek – valószínűleg mint „kenÅ‘pénzt” azért, hogy Semiz Ali pasa továbbra is a békés álláspontra bírja az idÅ‘s Nagy Szulejmán szultánt. Schwendi hadi vállalkozása azonban nagyon felbÅ‘szítette Szulejmánt – s a késÅ‘bbiek tudatában mi már bátran állíthatjuk, hogy az elkövetkezÅ‘ év – 1566 – nagy török támadásnak éppen a török vazallus János Zsigmond fejedelem megsegítése volt az indoka.