1566 - 12 - Építi a török a töltéseket

„…sárkánytámadású, tigris rohamú erős szívű janicsárok…a vízként rohanó sereg…”


A szigeti vár egyre nagyobb nyomás alatt.

 

1566. augusztus 26-án és az azt követő két napban folyamatosan építik a közelítő töltéseket a vár eléréséhez a törökök…

 

A munkálatok mellett a várat folyamatosan lövi a török tüzérség, s a délnyugati oldalon a janicsárok „vízként áradó serege” támadással próbálkozik. Ez azonban keservesen és véresen összeomlik a szigeti vitézek heves tüzelése miatt. A török támadás, valójában inkább egy meggondolatlan roham volt, egy tapogató próba az ellenfél erejének kifürkészésére.

 

A védők ágyú- és puskatűzzel lőtték halomra a támadókat, sokan a mederbe estek, amelynek sáros iszapos fenekébe ragadtak és könnyű célpontjai voltak a lövészeknek. Állítólag 2-ezer fős vesztesége volt az ostromlóknak, elesett számos tiszt, az egyiptomi beglerbég és jó néhány bég.

 

A töltésről menekülő Ali janicsáragát elfogták, s nem sokára Zrínyi parancsára karóba húzták. Az összeomlott roham során két török hadi zászló is a védők kezébe került. A védelem sem nyugodhatott: Zrínyi látván a délnyugati szöglet ellen irányuló török támadási szándékok gyakoriságát, jól megértette, hogy az oszmánok itt tartják a legalkalmasabbnak a betörést a várba, ezért a megerősítésére szükség volt. Így a bástyában – mely a lövésektől ige rongált volt, a bejáratnál egy harántgátat – valójában cölöpfalat, palánlot emeltek, mely előtt árkot ástak, s az árok és a palánk közötti részben nagy mennyiségű puskaport is elástak, tömörítettek tűzre kész állapotba – mintegy „aláaknázva” azt a területet.

 

Amíg a délnyugati oldalon ilyen hevességgel folyt a harc és épült a töltés, akként hamarosan délkelet felől is felmagasodott a töltés az ostromlók munkája során. A falon és bástyákon mutatkozó szigetieket a sáncok mögött rejtőző török puskások tüze folyamatosan veszélyeztette, ilyen tűzfedezett mellett a védelem érdemben nem igen gátolhatta a munka gyors előrehaladását. Ennek tetőzéseként a száraz idő és a forróság eléggé hamar elérte azt, hogy a tófenék megszáradjon, így a Belsővár – nyugat, északnyugati irányból való – támadása a Hárserdő irányából lehetségessé vált. Itt is töltésen keresztül közeledett a várfalakhoz a török. A gyűrű fokozatosan szorult és egyre nagyobb nyomás nehezedett a szigeti védelemre, eközben a keresztény felmentő had táborából, Győr alól még nem mozdult el…