1566 - 15 - Eközben a felmentőhad Győrnél

Thúry György akciója...

 

Köztudomású, hogy az egész ostrom ideje alatt Győr alatt állomásozott a király által összetoborzott felmentő hadsereg, amely azonban tétlenül szemlélte a hősi küzdelmet, majd a vár eleste után puskalövés nélkül feloszlott.

 

A dolog azonban nem teljesen így áll. Bár az kétségtelen, hogy Zrínyi Miklós semmiféle segítséget a királyi hadtól nem kaphatott. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az az intermezzo, amely ugyan a szigetiek kilátástalan helyzetén nem segíthetett, de valójában a védők végvári bajtársainak erőfeszítéséről mégis csak tanúságot tesz.

 

Az történt ugyanis, hogy a Győr körül gyülekező királyi felmentőhad figyelésére a székesfehérvári bég csapatai és más török végházak legénységét is kirendelte a török katonai főparancsnokság. A török bég csapatai kiválóan végrehajtva feladatukat bátran kerülgették a keresztény sereg táborát és lesték minden mozdulatukat, mivel valóban uralkodói parancs tiltotta a keresztény harcosoknak, hogy a tábort elhagyják.

 

Ugyanez volt a helyzet szeptember 5-én (!) is, amikor egy kisebb lovas osztag takarmányért vonult ki a táborból. A törökök azonnal rájuk támadtak és megfutamították őket, ezek a táborba visszatérve hírül hozták a török támadást. Éppen a nevezetes bajnok, Thúry György vitézei indultak, hogy a törökkel megcsatázanak, de hamarosan ezt az élcsapatot követték más csapatok is, németek is, magyarok is.

 

„Össze is csaptak, s mindkét részről néhány lovas elesik, s néhány megsebesül. Kazi György lovát dárdával átszúrták. Király Györgynek a melléhez pedig hiába sújtottak oda egy lándzsával, mert vaspáncél védte.” - írta Istvánffy.

 

Vad kavarodás és véres harc kezdődött, melyben a törökök végül menekülésre fogták a dolgot. Az üldözés azonban még a Bakony rengetegjében is folyt, s mindvégig Thúry járt az élen, pedig egyszer a küzdelem közben már lovát is elvesztette, mégis számos törököt levágott és elfogott. Az üldözők sok foglyot ejtettek, köztük számos török főtisztet a koppányi béget, valamint a csapat parancsnokát Mahmud fehérvári béget is.

 

A császár és király ezért a haditettért Thúry Györgyöt az egész hadsereg előtt magas kitűntetésben részesítette: lovaggá ütötte és egy ezer forint értékű aranylánccal ékesítette. Ezekben a napokban azonban lent délen Szigetvárott a védők már utolsó óráikra készültek, s a török cirkálócsapatok szétzavarása a győri tábor körül nem jelentett számukra segítséget.

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

Vö. VERESS D. Csaba: Várak a Bakonyban. Bp. 1983. 100.