1566 - 24 - Épül Szulejmán dzsámija

Felépül Szulejmán szultán dzsámija az elfoglalt Szigetben.

A török erők újra megszállják az összes somogyi végházat…

 

1566. szeptember 28-án felépül a rommá lőtt és tűzvész emésztette szigeti várban Szulejmán szultán dzsámija…

 

A vár eleste után tudjuk, hogy a törökök nyomban hozzákezdtek a romok és a holttestek eltakarításához. Szokollu Mohamed nagyvezér – aki ekkor még továbbra is titkolta a sereg előtt a szultán bekövetkezett halálát – egyenesen a szultán akaratára hivatkozva adta parancsba, hogy a dzsámit a Külsővár területén építsék fel. A szultán parancsa volt valóban, meglehet az elhunyt Nagy Szulejmán fia, II. Szelim adta parancsba a vezírnek, amikor atyja halálhírét és a vár bevételének hírét megkapta. Annyi bizonyos – erre a török források büszkén utalnak –, hogy a hadsereg katonái alig három hét alatt felépítették az impozáns épületet.

 

Csak ezután – ez szeptember 29-én volt – hívott össze a nagyvezér (nyilván II. Szelim tudtával) nagy tanácsot, a nagy dívánt, ahol közölte a padisah halálát. S eztán megvitatták a további hadműveleti teendőket. Azt könnyen átlátták, hogy az oszmán hadsereg a hosszú szigetvári ostromban olyan hatalmas vérveszteséget szenvedett, s annyira elgyengült, hogy bármilyen komolyabb hadműveletre nyugati irányba képtelen lenne – noha kémeik ezt az álhírt, mint dezinformációt terjesztették a keresztények között.

 

Azt is jól átlátta a török hadvezetés, hogy az egykor birtokolt Somogy vármegye (emlékezzünk Tojgun sikerei után, 1556-ban újólag a magyarok kezébe került) várait Szigetvár elestének hírére szinte pánikszerűen menekülve hagyták el a magyarok, most mindezeket a törökök szinte harc nélkül megszállhatják. Biztosan állítható, hogy Ahmed pasa ruméliai beglerbég, és fivére, Kizil Ahmed Musztafa pasa csapatai kaptak parancsot arra, hogy ezt a feladatot, a somogyi területeket meghódoltassák. Ezt sikerrel végrehajtották: miközben a rabló akindzsik – első lépésben – már a zalai falvakat háborgatták, addig a török erők nagy biztonsággal megszállták Babócsát, Berzencét, Bélavárt, Vízvárt, Csurgót, Segesdet, Gesztet és fel a Balaton felé minden kisebb-nagyobb várat és palánkot: Szenyért, Csákányt, Marcalit stb.

 

Egy erősebb török had még Kanizsa határában is megjelent, de a kanizsai védősereg harckészültségét látva inkább visszahúzódtak. Kanizsa ekkor egy csapásra – kényszerűen – átvette Szigetvár helyét, és a Dráva-Balaton közötti védelmi rendszer legfontosabb végvára, központja lett.

 

Épül az imádság háza... A képen nem a szigetvári Szulejmán dzsámi építését látjuk.

Ez egy perzsa kéziratból való.