1566 - Szulejmán Magyarország ellen indul

1566 májusában már megindult a százezres török ármádia, élén az öreg Nagy Szulejmán szultánnal a magyarországi hadjáratra. Hadra kelését a gyakorlott végvári kapitányok már az előző esztendő folyamán is sejthették bizonyos jelekből – bár ekkor a törökök erejét nagy vállalkozásuk, Málta szigetének meghódítása kötötte le, ez nem járt sikerrel…
Tehát egy évvel a hadjárat megindulása előtt 1565 májusában és a mondott év nyarán rendelkezett a Porta és utasította a végek katonai parancsnokait, hogy folyamatosan nyugtalanítsák az ellenséget…

 

Láthatjuk tehát, hogy a török hódoltság őrsége nem egyszer nagyobb vállalkozásba is belefogott, több végház népei álltak össze, hogy egy-egy "derék vitézi tettet" végrehajtsanak. Nem sokára azonban sokkal nagyobb viharfelhők gyülekeztek össze, s a hadak készülődéseiből sejteni lehetett, hogy újra, maga a szultán készül Magyarország ellen egész haderejével. Érdemes megfigyelni a forrás szövegéből a feltétlen engedelmességet követelő hangot, amely a Nagy Szulejmán-i korszak oszmán hatalmat oly hatalmassá tette és a hadseregét valóban legyőzhetetlen erővé parancsolta:

„Elrendelik, hogy mikor a parancs megérkezik, ne késlekedjék, hozasson gyorsan a hadjárathoz szükséges állatokat, majd menjen jól felszerelve és felfegyverkezve Szófiába gyülekezni. Azoknak a szandzsákbégeknek, akiknek korábban meghagyták, hogy álljanak készenlétben a szultáni hadjáratra, írjon levelet és futárral jutassa el nekik, hogy Szófia közelében egy lovak számára alkalmas helyen, s gyülekezenek minden tekintetben jól felkészülten; bárhová parancsolják majd őket, ne kelljen várakozni, rögtön lehessen indulni.”

A Porta a kiújult fegyveres konfliktus okán a frontokon mindenütt utasította az alárendelt tiszteket, Azt, hogy miként fokozzák a harckészültséget és nyugtalanítsák az ellenséget, eképpen indokolva:

„…pusztítsák a hitetlenek országát s szerezzenek zsákmányt. (…) szép együttműködéssel figyeljék a pillanatot: ha mód nyílik portyára, ne habozzanak, Isten kegyéből rohanják le országukat, pusztítsák és tegyék rommá, szerezzenek bőséges zsákmányt. Hányják kardélre a kézre kerülő durva népséget, tegyék rabbá gyermekeiket és asszonyaikat, szerezzenek elegendő prédát, s úgy álljanak rajtuk bosszút, hogy a hitetleneknek ezentúl ne legyen ereje a végeken mozgolódni.”

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

 

Nagy Szulejmán szultán idős kori ábrázolása, 1566-ban a szigeti ostromtáborban halt meg.

Mihimme defteri 6, 545/1180 Konstantinápoly 1565. május. 17. A ruméliai beglerbég kirendelése a hadjáratra. In: Szultáni tanács… 276-277.
Mühimme defteri 6, 670-671 Konstantinápoly 1565. július 28. A mohácsi szandzsákbég feladatai az odarendelt ulufedzsi gurebá bölükökkel kapcsolatban. In: Szultáni tanács… 325.