1567 - Hasszán pasa hadjárata

1567 márciusának közepén Hasszán temesvári pasa 5000 fő török sereggel - és számos krími tatár harcossal - az erdélyi fejedelem, János Zsigmond (Szapolyai János magyar király fia) megsegítésére sietett, miután a Habsburg császár és király, Miksa tábornoka, Lazar Schwendi Kassai Főkapitány már több foglalást tett a vitás területen az erdélyi és királyi Magyarország határvidékén és Felső-Magyarországon.


Schwendi a támadás miatt ki sem mozdult Kassáról, s eközben a pusztító tatárok állítólag úgy tomboltak, hogy már közel 40-ezer embert fűztek rabszíjra - kiket szövetségesük az erdélyi fejedelem, János Zsigmond váltott ki, a böszörményi gáton...


Hasszán pasa olyan sikeresen küzdött, hogy a felső-magyarországi kis erődítményeket sorra hódoltatta meg és foglalta el - nem egy király párti főúr, mint Perényi Gábor várait - Dédest, Putnokot, majd Gömör vármegyébe tört tovább, s egy másik csapat Monokot, Iváncsot és - a Rákóczi birtokot - Felsővadászt rohanta le. A felsővadászi védők igen hősiesen küzdöttek, mikor a dombon álló kastélyt a törökök a fejükre gyújtották - ekkor a maroknyi védő (akárcsak a szigetváriak, avagy korábban a drégelyiek) mind kitörtek, s el is estek (itt csak két ember menekült meg).


A korabeli feljegyzések szerint Hasszán temesvári pasa ezen hadjárata Eger és Kassa között elterülő vidéken igen nagy pusztítást hozott, csak innen 12-ezer embert hurcoltak el és hajtottak rabságba... a legyilkoltakat nem számolta senki.

 

Hasszán pasa támadásáról Felsővadász ellen lásd.

HANGAY Zoltán: Erdély választott fejedelme.

Rákóczi Zsigmond. Bp. 1987. 15-16.

 

A képen egy török akindzsi portyázó - itt gyalogosan a lova nélkül ábrázolva - kezében a győzelmi trófeaként viszi a levágott ellenséges fejet. Ezt a szokást mind a törökök, mind a magyarok nagy előszeretettel művelték; "fejszedés."