1567 márciusának közepén Hasszán temesvári pasa 5000 fÅ‘ török sereggel - és számos krími tatár harcossal - az erdélyi fejedelem, János Zsigmond (Szapolyai János magyar király fia) megsegítésére sietett, miután a Habsburg császár és király, Miksa tábornoka, Lazar Schwendi Kassai FÅ‘kapitány már több foglalást tett a vitás területen az erdélyi és királyi Magyarország határvidékén és FelsÅ‘-Magyarországon.

Schwendi a támadás miatt ki sem mozdult Kassáról, s eközben a pusztító tatárok állítólag úgy tomboltak, hogy már közel 40-ezer embert fűztek rabszíjra - kiket szövetségesük az erdélyi fejedelem, János Zsigmond váltott ki, a böszörményi gáton...

Hasszán pasa olyan sikeresen küzdött, hogy a felsÅ‘-magyarországi kis erÅ‘dítményeket sorra hódoltatta meg és foglalta el - nem egy király párti fÅ‘úr, mint Perényi Gábor várait - Dédest, Putnokot, majd Gömör vármegyébe tört tovább, s egy másik csapat Monokot, Iváncsot és - a Rákóczi birtokot - FelsÅ‘vadászt rohanta le. A felsÅ‘vadászi védÅ‘k igen hÅ‘siesen küzdöttek, mikor a dombon álló kastélyt a törökök a fejükre gyújtották - ekkor a maroknyi védÅ‘ (akárcsak a szigetváriak, avagy korábban a drégelyiek) mind kitörtek, s el is estek (itt csak két ember menekült meg).

A korabeli feljegyzések szerint Hasszán temesvári pasa ezen hadjárata Eger és Kassa között elterülÅ‘ vidéken igen nagy pusztítást hozott, csak innen 12-ezer embert hurcoltak el és hajtottak rabságba... a legyilkoltakat nem számolta senki.

Hasszán pasa támadásáról FelsÅ‘vadász ellen lásd.

HANGAY Zoltán: Erdély választott fejedelme.

Rákóczi Zsigmond. Bp. 1987. 15-16.

A képen egy török akindzsi portyázó - itt gyalogosan a lova nélkül ábrázolva - kezében a gyÅ‘zelmi trófeaként viszi a levágott ellenséges fejet. Ezt a szokást mind a törökök, mind a magyarok nagy elÅ‘szeretettel művelték; "fejszedés."