Thury György

(1519 körül – 1571. április 2.)

végvári vitéz, várkapitány, a „magyar el Cid”, Bars vármegye fÅ‘ispánja.

Hont vármegyébÅ‘l származó nemesi család sarja, Å‘sei már az Árpád-korban jeles vitézek voltak. Nagyapja, Thury Miklós Hunyadi Mátyás seregében szolgált és apja, Gábor is kitűnÅ‘ vitéz volt. Thury György a források szerint sohasem járt iskolába, így valószínűleg írni és olvasni sem tudott. Az 1540-es években huszárfÅ‘legény lett a sági várban. Részt vett az 1552. augusztus 10-11-ei palásti csatában, ahol jelentÅ‘s része volt az olasz csapatok megmentésében.

1556-ban a lévai vár kapitányává nevezték ki, 1558-ban Bars vármegye fÅ‘ispánja, majd Várpalota kapitánya lett. Neve itt vált rettegetté a törökök körében. Kiváló bajvívó volt, sorra hívta ki a törökök legjobbjait. A pénztelenségen állandó portyákkal próbált segíteni, így akadályozta meg azt, hogy katonái a zsoldhátralék miatt elszökjenek tÅ‘le. 1563-ban jelen volt II. Miksa királlyá koronázásán, és az ünnepségeken vívott lovagi párbajoknak Å‘ volt a hÅ‘se. Az állandosuló pénzhiány miatt végül 1565-ben beadta lemondását, ám az uralkodó még egy ideig maradásra bírta. 1566 júniusában 500 katonájával mindaddig tartotta Palota várát Arszlán budai pasa 7000-8000 fÅ‘s seregével szemben, míg a felmentÅ‘ sereg Salm gróf gyÅ‘ri várkapitány vezetésével meg nem érkezett. Salm gróf Thury segítségével visszafoglalta Veszprémet és Tatát.

Ezt követÅ‘en végérvenyesen lemondott a várkapitányi tisztségrÅ‘l és helyét unokaöccse, Thury Márton foglalta el. Szigetvár elestét követÅ‘en felértékelÅ‘dött Kanizsa várának jelentÅ‘sége, ahova német katonákat szállásoltak Tahy Ferenc vezetésével. Tahy azonban nem tudott rendet tartani körükben, a katonák a környék lakosságát fosztogatták, a vár állaga vészesen leromlott. Hosszú alkudozásokat követÅ‘en végül Thury Györgyöt nevezték ki a kanizsai vár kapitányává 1567-ben, aki egyúttal a dunántúli fÅ‘kapitány helyettese is lett. Kanizsára érkeztekor a várat csaknem teljesen üresen találta ezért elsÅ‘ jelentésében lÅ‘szert és élelmet kért, majd a vár megerÅ‘sítését sürgette. Mivel kérelmei süket fülekre találtak 1569-ben felmentését kérte a királytól, aki ehhez nem járult hozzá. A következÅ‘ években portyákból tartotta fent magát a kanizsai helyÅ‘rség. Thury ekkor már az ország elsÅ‘ számú bajvivója volt, neve külföldön is ismertté vált, kortársai a „magyar Cidként” emlegették. Kortársai szerint több mint hatszáz gyÅ‘ztes párviadalt vívott, a törökök ezért „dunántúli oroszlánnak” nevezték. Istvánffy Miklós 16. századi humanista történetíró szerint például egy hatalmas termetű török csak azért jött Magyarországra, hogy vele megvívhasson. Mivel a törököknek sok bosszúságot okozott, 1571-ben Orosztony község határában 150 lovasával együtt tÅ‘rbe csalták és megölték. Fejét a törökök levágták és Isztambulba küldték, testét gróf Zrínyi György Kanizsán temettette el.

forrás: wikipédia