1574 - Alapy Gáspár dicstelen farsangja

Alapy Gáspár dicstelen farsangja Kanizsán.

 

1574. esztendő elején farsangja előtt, vagy annak kezdetén a szigetvári török parancsnok, Ali bég a szigeti, kaposvári, pécsi és a siklósi török őrséggel összefogva Kanizsa alá száguldott és rajtaütéssel megpróbálta elfoglalni a fontos végvárat.

 

Már most a kanizsai őrség sikeresen visszavetette a törökök meglepetésszerű támadását, sőt alaposan meg is szalasztották Ali szigetvári bég csapatait. Azonban különös módon, a kapitány, Alapy Gáspár arra hivatkozva, hogy leszállt az este és sötétség ereszkedett a vidékre nem indult a megszaladt törökök üldözésére.

 

Alapynak ezen viselkedése nem egyedüli volt, emlékezzünk csak 1566-ban a szigetvári védők kirohanásakor ő elrejtőzött (noha Zrínyi Miklós helyettese volt), s mint rabot később a szigeti hős fia, Zrínyi György váltotta ki. Most azonban mégis megnehezteltek rá saját vitézei, de Zrínyi György is. Ezen dicstelen szereplése miatt leváltották a kanizsai kapitányi tisztről, ekkor Alapy Gáspár visszatért családi birtokára Horvátországba. „Karrierje” azonban nem tört meg, s később a horvát báni méltóságot is elnyerte

 

Utódja Bornemissza János lett Kanizsán, akinek hamarosan bizonyítani kellett rátermettségét. Még a mondott év farsangjában – avagy röviddel azt követően újra törökök jelentek meg Kanizsa alatt. Most nem támadtak a várra, de a környék falvait dúlták és fosztogatták. Szepetnek, Eszteregnye és Sármás is megszenvedte a török rablóhadjáratot. Bornemissza kanizsai vitézeivel azonban kiment rájuk és sokakat levagdalva megfutamította és elűzte őket a zalai véghely alól.