Alapy Gáspár dicstelen farsangja Kanizsán.

1574. esztendÅ‘ elején farsangja elÅ‘tt, vagy annak kezdetén a szigetvári török parancsnok, Ali bég a szigeti, kaposvári, pécsi és a siklósi török Å‘rséggel összefogva Kanizsa alá száguldott és rajtaütéssel megpróbálta elfoglalni a fontos végvárat.

Már most a kanizsai Å‘rség sikeresen visszavetette a törökök meglepetésszerű támadását, sÅ‘t alaposan meg is szalasztották Ali szigetvári bég csapatait. Azonban különös módon, a kapitány, Alapy Gáspár arra hivatkozva, hogy leszállt az este és sötétség ereszkedett a vidékre nem indult a megszaladt törökök üldözésére.

Alapynak ezen viselkedése nem egyedüli volt, emlékezzünk csak 1566-ban a szigetvári védÅ‘k kirohanásakor Å‘ elrejtÅ‘zött (noha Zrínyi Miklós helyettese volt), s mint rabot késÅ‘bb a szigeti hÅ‘s fia, Zrínyi György váltotta ki. Most azonban mégis megnehezteltek rá saját vitézei, de Zrínyi György is. Ezen dicstelen szereplése miatt leváltották a kanizsai kapitányi tisztrÅ‘l, ekkor Alapy Gáspár visszatért családi birtokára Horvátországba. „Karrierje” azonban nem tört meg, s késÅ‘bb a horvát báni méltóságot is elnyerte

Utódja Bornemissza János lett Kanizsán, akinek hamarosan bizonyítani kellett rátermettségét. Még a mondott év farsangjában – avagy röviddel azt követÅ‘en újra törökök jelentek meg Kanizsa alatt. Most nem támadtak a várra, de a környék falvait dúlták és fosztogatták. Szepetnek, Eszteregnye és Sármás is megszenvedte a török rablóhadjáratot. Bornemissza kanizsai vitézeivel azonban kiment rájuk és sokakat levagdalva megfutamította és elűzte Å‘ket a zalai véghely alól.