„Az Istenért kérem Nagyságodat, hogy viseljen gondot Kállóra, mert magyar nélkül nem különb, mintha puszta volna Kálló!

Panasz a végekrÅ‘l, egy kállói kapitány levele… és a Kincstár válasza…

„hogyha mind egytülegyig Kállóból kimentek is, Kálló fenekestül felfordul is, meg ha Magyarország elvész egyszersmind, semmit sem gondol vele…”

1578. december 1-jén kelt az a levél, amelyet Serényi Mihály kállói kapitány írt a feljebbvalójához, de Sara kassai vice-fÅ‘kapitányhoz, s melyben jelenti, hogy a portyázó törökre mindig vigyáznak, de a nyomorúság már olyan nagy a vitézek között („se pénz, se posztó”), hogyha segítség és fizetség nem érkezik akkor Kálló puszta hely marad…

A (nagy)kállói végház állapotairól – az általánosan jellemzÅ‘ – „se pénz, se posztó” tarthatatlan állapotairól, a katonák fizetetlenségérÅ‘l van tudomásunk eme levélbÅ‘l. Serényi Mihály arról írt, hogy a kállóiak a törökre folyamatosan vigyáznak, s úgy tudják, azok most éppen a debreceni sokadalomra igyekeznek (meglehet a szolnokiak, fülekiek, gyulaiak összefogva és összehangolva akciójukat):

„Én, kijöttem velök, mert azt gondoljuk, hogy a török a debreceni sokadalomra most kijÅ‘. Most is azt várjuk, és arra vigyázunk, az mi kevesen vagyunk. Így mégis inkább elnyomorognak. Mert higgye el Nagyságod, nem hogy a kállói fÅ‘legényeknek volna élésük, de nekem sincsen, mert mióta Kállóban lakom, semmit sem személyemre, sem asztalpénzre, sem trombitákra, dobra, zászlókra semmit sem adtanak. Azmit jószágomból kaphatok, avval éltem és avval tengek a vitézek között egy napról a másra… Az Istenért kérem Nagyságodat, hogy viseljen gondot Kállóra, mert magyar nélkül nem különb, mintha puszta volna Kálló! Az Isten elÅ‘tt is nem egyéb az oka ennek, hanem az fejedelem, az ki nem fizet meg.”

A kállói helyzet azonban úgy tűnik késÅ‘bb sem változott semmit, mert késÅ‘bb 1586. december 3-án kelt levelükben a kállói Å‘rség azt írta Nogarollához, a szatmári fÅ‘kapitányhoz, hogy a panaszaikra a Kamara – avagy a Kincstár (mai szóval a pénzügyi kormányzat) azt a választ küldte: „hogyha mind egytülegyig Kállóból kimentek is, Kálló fenekestül felfordul is, meg ha Magyarország elvész egyszersmind, semmit sem gondol vele…”

Hadilevélt. Feldakten 13-1. Correspondenz-Protokoll d Paul de Sara. (Bécs)

 lásd. Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. 2010 (reprint) 212.

(nagy) Kálló vára (kb. 1580-1600)