1580. április 19-én kelt levelében Kara Ovejsz budai pasa arra panaszkodott Bécsbe, Habsburg Mátyás fÅ‘hercegnek (a késÅ‘bbi uralkodónak, II. Mátyásnak), hogy az „erÅ‘s fekete bég”, Nádasdy Ferenc a sárvári vitézeivel, s a hozzájuk csatlakozó veszprémi és palotai katonákkal Esztergom környékén portyázott és lesre kívánta csalni az esztergomi törököket: „föl készülvén Esztergom környül lesöket hányván az eszteromiakat lesre akarták vönni.”

MegjegyzendÅ‘, hogy az esztergomi török Å‘rség – 1543, vagyis a nevezetes Å‘si magyar város és érseki székhely török kézre kerülése óta – a magyarországi Hódoltság egyik legjelentÅ‘sebb török bástyája volt; Budának védelmezÅ‘je, mind a Dunán, mind a szárazföldön (a késÅ‘bbiek igazolták is ezt, ahányszor Buda visszafoglalására katonai akciót indítanak a keresztények, Esztergom elfoglalása elÅ‘feltétele a sikeres budai ostromnak, ez sikerrel csak a XVII. század végén történt meg.) Talán nem is véletlen hát, hogy az esztergomi török Å‘rség harciasságában, és vitézségben a legnevezetesebb volt a magyarországi török végházak népei között – legalábbis ezt írta róluk egy évszázad múltán, a nagy utazó Evlia Cselebi.

A budai pasák magyar nyelvű levelezésében részletes leírás található Kara Ovejsz, vagy Üvejsz pasa panaszáról, aki az egriek hatvani, a kanizsaiak berzencei rajtaütésérÅ‘l, valamint a KékkÅ‘ elleni portyáról is írt. A szokásos panasznap lehetett...
            A forrás itt olvasható: http://archive.org/details/budaibaskmagya01takuoft 213-215. oldal