A szigeti bég bravúrja: a segesdi rajtaütés.

1591-ben „Mária mennybemenetele” ünnepe – augusztus 15-e után - a szigeti török Å‘rség sikeresen rajtaütött a mulatozó segesdi végváriakon…

1591-ben a szigetvári bég, Ali váratlanul meglepte Segesdet. A magyar katonaság épp aznap, Mária mennybemenetelének ünnepe alkalmából, víg lakomát csapott, úgy hogy este az egész várÅ‘rség elázott a bortól. Ez azért is érdekes momentum, mivel jól tudjuk, hogy a XVI. század folyamán és különösen a század végére, Magyarországon olyan erÅ‘s volt a reformáció elÅ‘retörése, hogy szinte teljesen „lehódította” a katolikus egyháztól az országot. (Majd csak a XVII. század elsÅ‘ felében történik fordulat – errÅ‘l bÅ‘ven beszámolnak a korabeli források.) Úgy tűnik, hogy itt azonban nem református (egyébként a somogyi kálvinisták még ma is erÅ‘s tömböt alkotnak az országban), hanem katolikus volt az Å‘rség java, akik így ünnepeltek, avagy csak jó okot találtak egy kis ivászatra, amely azonban végzetessé lett a számukra.

A törökök éjjel észrevétlenül létrákkal mászták meg a várfalakat és ellentállás nélkül hatalmukba kerítették a várat, még mielÅ‘tt annak parancsnoka katonáit összeszedhette volna.

A törökök a vár parancsnokát és a józanul maradt katonákat leverték, az egész Å‘rséget felkoncolták és a várat felgyújtották. E támadás oly váratlan volt, hogy Zrínyi György, aki ekkor Kanizsán volt, csak akkor tudta meg Segesd pusztulását, mikor az égÅ‘ vár és község füstjét meglátta. Ezután a török Kis-Komárom (Kis-Komár) várát lepte meg, az ottani kapitánynak, Kapra Ferencnek, a fejét vétette, nejét és öccsét: Kapra Mátét pedig fogságba ejtette. A szigeti bég rendkívül nagyra volt e két jelentéktelen erÅ‘dítmény elfoglalásával, úgy hogy rögtön hírnököt küldött Konstantinápolyba a gyÅ‘zelmi hírrel.

Segesd ábrázolása a XVII. századból.