1591 - A segesdi rajtaütés

A szigeti bég bravúrja: a segesdi rajtaütés.


1591-ben „Mária mennybemenetele” ünnepe – augusztus 15-e után - a szigeti török őrség sikeresen rajtaütött a mulatozó segesdi végváriakon…

 

1591-ben a szigetvári bég, Ali váratlanul meglepte Segesdet. A magyar katonaság épp aznap, Mária mennybemenetelének ünnepe alkalmából, víg lakomát csapott, úgy hogy este az egész várőrség elázott a bortól. Ez azért is érdekes momentum, mivel jól tudjuk, hogy a XVI. század folyamán és különösen a század végére, Magyarországon olyan erős volt a reformáció előretörése, hogy szinte teljesen „lehódította” a katolikus egyháztól az országot. (Majd csak a XVII. század első felében történik fordulat – erről bőven beszámolnak a korabeli források.) Úgy tűnik, hogy itt azonban nem református (egyébként a somogyi kálvinisták még ma is erős tömböt alkotnak az országban), hanem katolikus volt az őrség java, akik így ünnepeltek, avagy csak jó okot találtak egy kis ivászatra, amely azonban végzetessé lett a számukra.

 

A törökök éjjel észrevétlenül létrákkal mászták meg a várfalakat és ellentállás nélkül hatalmukba kerítették a várat, még mielőtt annak parancsnoka katonáit összeszedhette volna.

 

A törökök a vár parancsnokát és a józanul maradt katonákat leverték, az egész őrséget felkoncolták és a várat felgyújtották. E támadás oly váratlan volt, hogy Zrínyi György, aki ekkor Kanizsán volt, csak akkor tudta meg Segesd pusztulását, mikor az égő vár és község füstjét meglátta. Ezután a török Kis-Komárom (Kis-Komár) várát lepte meg, az ottani kapitánynak, Kapra Ferencnek, a fejét vétette, nejét és öccsét: Kapra Mátét pedig fogságba ejtette. A szigeti bég rendkívül nagyra volt e két jelentéktelen erődítmény elfoglalásával, úgy hogy rögtön hírnököt küldött Konstantinápolyba a győzelmi hírrel.

 

Segesd ábrázolása a XVII. századból.