Szinán nagyvezér havasalföldi büntetÅ‘hadjárata és Bukarest elfoglalása…

1595. augusztus 23-án a havasalföldi hadjárata során a török nagyvezér, Szinán pasa elfoglalta Bukarestet.

A 15-éves háború folyamán (1591-1606) az addig török vazallus délkelet-európai államok, mint a két román vajdaság, Havasalföld, Moldva s a Magyar Királyságból kihasított Erdélyi Fejedelemség a Habsburg vezetéssel létrejött keresztény koalícióhoz csatlakozván fegyverre keltek a Porta ellen. Így tett Mihály havasalföldi vajda is, aki Báthory Gábor erdélyi fejedelem biztatására és az erdélyiek támogatásában bízva megtagadta a szokásos adófizetést és nyíltan szembekerült a Török Birodalommal.

Szinán pasa ennek megbüntetésére – és nyilván Vitéz Mihály megbuktatására – indult a déli román vajdaság ellen. A török hadsereget 180-ezer fÅ‘re tették, de ez nyilvánvaló túlzás – az efféle híreket maguk a felvonuló oszmánok is terjesztették, hogy elrémítsék ellenfeleiket. Mihály vajda ekkor még nem készülhetett fel az összecsapásra, hiszen serege jóval kisebb számmal bírt: Å‘ maga 8-ezer havasalföldi katonát vezényelt, s a szomszédos vajdaságból 3-ezer moldvai vitéz segítette; Báthory Zsigmond fejedelem Király Albert vezetésével küldött egy kisebb erdélyi sereget, s így nem sokkal lehettek többen tízezer fÅ‘nél.

A kicsiny román és erdélyi had a török túlerÅ‘ elÅ‘l rendezetten és csatározva vonult vissza észak felé, várva az összegyűlt szövetséges erÅ‘k megindulását, de ezzel nem gátolhatta Szinán pasa támadását és sikereit, s azt sem, hogy a török had nagyobb erÅ‘feszítés nélkül szerezze meg Bukarestet (ekkor még Tirgoviste volt a déli román vajdaság székhelye), a segítség azonban már nem soká késett, és a gyÅ‘ztes Szinán hadi szerencséje hamarosan visszájára fordult…