1595. augusztus végén (a dátum nem bizonyos) a Kanizsa környékén és a zalai végvidéken összegyűlt keresztény csapatok, kb. 10-ezer fÅ‘, Zrínyi György, Hajmássy Kristóf és Sigmund Herberstein kapitány vezetése alatt a Dráva mentén támadást indítottak a törökök ellen…

Az akció célja a gyors meglepetést kihasználva erÅ‘dítményeket nyerni, és zsákmányt szerezni. Éppen ezért nyomban vita is támadt, hogy melyik kapjon prioritást. Amikor a sereg Csurgó irányából Rinyaszentkirályhoz ért, a közeli babócsai török Å‘rség pánikba esett és menekülve az erÅ‘s Szigetvár felé futott. Arra azonban megfelelÅ‘ figyelmük volt, hogy még a keresztények beérkezése elÅ‘tt felgyújtsák az elhagyott erÅ‘dítményt, noha 8 ágyújukat visszahagyták.

Már most Hajmássy Kristóf azt javasolta támadjanak Szigetvár felé és pusztítsák el a turbéki erÅ‘dítményt, ahol Nagy Szulejmán türbéje állt, remélve azt is, hogy a szigeti törököket kicsalhatják és gazdag zsákmányt is szerezhetnek, azt tanácsolta, hogy a Dráva mentén haladjanak tovább és déli irányból támadjanak Sziget felé. Azonban sem Zrínyi, sem a német vezér, Herberstein nem támogatták a tervét, azt hangoztatták, hogy fontosabb a megszerzett Babócsát megépíteni és katonákkal felszerelni, mint egy kockázatos vállalkozással – csak a prédálás kedvéért támadást indítani az erÅ‘s Szigetvár alá.

Végül babócsai erÅ‘dítményt újólag megerÅ‘sítették és egy kanizsai tisztet, Horváth Miklóst rendelve oda kapitányul magyar és német Å‘rséggel erÅ‘sítették meg.

Zrínyi György mind a "kis háború"-ban, mind a 15-éves háború során több hadi vállalkozást hajtott végre Szigetvár közelében, de a várat - a felirattal ellentétben - soha sem ostromolta meg. Szigetvár fel-felröppenÅ‘ ostromának híre, inkább csak a nagyobb portyázások hírével keveredett össze, mint például 1664-ben, amikor Zrínyi Miklós - a szigeti hÅ‘s dédunokája - a téli hadjárat során Pécset lövette, és a várost elfoglalta és felégette, akkor ez a nyugati sajtóban - tévesen - úgy jelent meg, mintha Szigetvárt ostromolta volna...