1599 - Pálffy Miklós hadi sikerei

„Itt Törökországban Nagyságodnak nagy jó híre vagyon mind vitézek között, mind tisztességgel és vitézséggel és jámborsággal vagyon dicséreti Nagyságodnak”

 

1599 szeptemberének harmadik hetében – egészen pontosan szeptember 18-án és az azt követő napokon – a törökök szövetségében a krími tatár kán, Gázi Gíráj hordái nagy pusztításokat tettek Nógrád vármegye területén és Érsekújvár környékén, de akciójuk nem maradt megtorlatlan köszönhetően elsősorban Pálffy Miklósnak és vitézeinek…

 

1599-ben a török hadvezetés, hogy a súlyos és kimerítő veszteségeit valamelyest ellensúlyozza – nem először tette így – berendelte a tatárokat a magyarországi hadszíntérre. A fergetegként zúduló tatár had Pest alatt verte fel táborát s onnan rajzottak ki, hogy a környéket – és természetesen a hadműveletben kijelölt területeket pusztítsák, ezzel is a védelmet felpuhítsák. A tatárok terrorjáról Thurzó György, a korszak jeles vitéz katonája írt "szerelmes társának", feleségének, 1599 októberében az esztergomi táborból:

"…az sok török és tatár rajtunk volt, kivel az napestig harczolván, éjjel osztán úgy mint ma harmad napja, által költöztünk az vár mellé, Esztergam mellé. Azonban az a sok számtalan török, tatár itt ellenünkben szállottanak táborba. Az tatár menten ment oda fel rablani, mi innét lévén a Dunán, csak egy cseppet sem segíthetünk, hanem szabadgyában jár az tatár, azhon akar; csak az jó Isten oltalmazna meg benneteket valami gonosz szerencsétül, de ha az Isten meg nem tartóztatja csodálatosképen őket, szabadon mind az egész országot elrabolhatják és elégethetik."

 

A források szerint csak Érsekújvár környékéről 17-ezer keresztényt hurcoltak rabságba.

Az ekkor folyó hullámzó és váltakozó harcokra azonban jól jellemző, hogy ugyanekkor a keresztény szövetségesek egy portyája például Pest ellen tört – a nevezetes Schwarzenberg vezetésével, aki ebben a sikertelen kalandban súlyosan sebesült. Ugyanígy sikertelen volt a szabadhajdúk azon vállalkozása, mellyel Szolnokot „kísértették meg.” Itt is és az előbbi pesti kalandnál is petárdával akarták a kapuzatot berobbantani és úgy elözönleni a várat, de ez itt sem sikerült.

 

Annál inkább sikerrel jártak Pálffy Miklós vitézei, akik az esztergomi keresztény főhadiszállás alól portyáztak ki Buda és Pest környékére, s nem csupán a hatvani bég élelmiszer-szállító oszlopán (kik Budára igyekeztek) ütöttek rajta sikerrel, hanem Szécsény mellett is tönkre verték a törökök és a tatárok egy jelentős seregét.

 

Az egyik török tiszt a nagyvezér Buda alatt állomásozó hadseregéből ilyen köszöntést írt Pálffynak: „Itt Törökországban Nagyságodnak nagy jó híre vagyon mind vitézek között, mind tisztességgel és vitézséggel és jámborsággal vagyon dicséreti Nagyságodnak”

 

Magyar Leveleskönyv I. 123.