„Amint az iszlám hÅ‘sök látták az ellenség visszavonulását, kirohantak a várból s egész a sáncokig üldözték az ellenséget. Csak azon fejek száma, amelyeket a pasához elvittek, meghaladta a 18 000-et, s ebbÅ‘l következtetni lehet az ellenség veszteségére.”

A Habsburg Ferdinánd fÅ‘herceg által vezetett keresztény szövetséges haderÅ‘ feladja – az elÅ‘zÅ‘ évben a törökök által megszerzett – Kanizsa ostromát és nagy veszteségek után sikertelenül elvonul a vár alól…

A keresztények ezen esztendÅ‘ben alaposan megosztották erÅ‘iket a magyarországi hadszíntéren, hiszen míg Ferdinánd fÅ‘herceg vezette hadsereg Kanizsa alá szállt, addig egy másik had az ugyancsak fontos Székesfehérvárt védelmezte és a város védÅ‘inek megsegítésére gyűjtött erÅ‘t.

Kanizsa véres ostroma már 68 napja tartott, amikor a keresztény haditanács az idÅ‘járás zordabbra fordulása miatt, de fÅ‘ként az óriási veszteségek és a járványok terjedése miatt úgy határozott, hogy abba hagyja a vár ostromát. A keresztény fÅ‘vezér ugyan még egyszer felszólította az elcsigázott török védÅ‘ket a megadásra, de a várÅ‘rség török parancsnoka, Amráth Haszán pasa egy hüvely nélküli éles szablyát küldött válaszként jelképesen üzenve, hogy mindhalálig védeni fogja a várat.

A november közepére lehullott hó azonban végképp eldöntötte a küzdelem kimenetelét. A török krónikás, Ibrahim Pecsevi írja, hogy bár az ostromló sereg hosszú küzdelemre rendezkedett be, „föld alatti üregeket és a telelésre alkalmas utakat készítettek”, s vélhetÅ‘, hogy Ferdinánd fÅ‘herceg a kiéheztetés mellett döntött, mindez nem így történt. Már az ostromló keresztény tábor mutatta egy éhezÅ‘, fázó és betegen vánszorgó hadsereg képét. Sokan dezertáltak, mások megfagytak vagy gyengeségben szenvedtek ki… A leesett 1 méteres hó (!) miatt még a visszavonulás lehetÅ‘sége is megkérdÅ‘jelezÅ‘dött. A poggyászt és a málhát az igavonóállatok kis száma és gyengesége, valamint az utak járhatatlansága miatt meg kellett semmisíteni. Ott helyben robbantották fel, vagy égették el. Az elvonuló keresztény hadat nem csak a kitörÅ‘ várÅ‘rség, de a nagyvezér kiküldött portyázói is folyamatosan mardosták és kapkodták, még nagyobb veszteségeket okozva nekik.