1601 - Kanizsa sikertelen ostroma

„Amint az iszlám hősök látták az ellenség visszavonulását, kirohantak a várból s egész a sáncokig üldözték az ellenséget. Csak azon fejek száma, amelyeket a pasához elvittek, meghaladta a 18 000-et, s ebből következtetni lehet az ellenség veszteségére.”

 

A Habsburg Ferdinánd főherceg által vezetett keresztény szövetséges haderő feladja – az előző évben a törökök által megszerzett – Kanizsa ostromát és nagy veszteségek után sikertelenül elvonul a vár alól…

 

A keresztények ezen esztendőben alaposan megosztották erőiket a magyarországi hadszíntéren, hiszen míg Ferdinánd főherceg vezette hadsereg Kanizsa alá szállt, addig egy másik had az ugyancsak fontos Székesfehérvárt védelmezte és a város védőinek megsegítésére gyűjtött erőt.

 

Kanizsa véres ostroma már 68 napja tartott, amikor a keresztény haditanács az időjárás zordabbra fordulása miatt, de főként az óriási veszteségek és a járványok terjedése miatt úgy határozott, hogy abba hagyja a vár ostromát. A keresztény fővezér ugyan még egyszer felszólította az elcsigázott török védőket a megadásra, de a várőrség török parancsnoka, Amráth Haszán pasa egy hüvely nélküli éles szablyát küldött válaszként jelképesen üzenve, hogy mindhalálig védeni fogja a várat.

 

A november közepére lehullott hó azonban végképp eldöntötte a küzdelem kimenetelét. A török krónikás, Ibrahim Pecsevi írja, hogy bár az ostromló sereg hosszú küzdelemre rendezkedett be, „föld alatti üregeket és a telelésre alkalmas utakat készítettek”, s vélhető, hogy Ferdinánd főherceg a kiéheztetés mellett döntött, mindez nem így történt. Már az ostromló keresztény tábor mutatta egy éhező, fázó és betegen vánszorgó hadsereg képét. Sokan dezertáltak, mások megfagytak vagy gyengeségben szenvedtek ki… A leesett 1 méteres hó (!) miatt még a visszavonulás lehetősége is megkérdőjeleződött. A poggyászt és a málhát az igavonóállatok kis száma és gyengesége, valamint az utak járhatatlansága miatt meg kellett semmisíteni. Ott helyben robbantották fel, vagy égették el. Az elvonuló keresztény hadat nem csak a kitörő várőrség, de a nagyvezér kiküldött portyázói is folyamatosan mardosták és kapkodták, még nagyobb veszteségeket okozva nekik.