1603 - Szekszárdi rajtaütés

A szekszárdi rajtaütés…

 

1603. augusztusának végén történt, hogy egy német zsoldosokból és magyar hajdúkból álló különítmény a Dunán és a szárazföldön, kombinált akció keretében a Szekszárd környékén állomásozó török erőkre ütött…

 

A nagyvezér csapatainak felvonulása biztosítása érdekében a Sárvíz folyón át a ruméliai beglergbég, Murád pasa és a hódoltsági bégek néhány csapata Szekszárd palánkjánál hidat ácsolt és megerősített tábor építését kezdte meg.

 

Erre törtek rá Kollonich főkapitány lovasai, vagy 2-ezer fő, valamint 3-ezer gyalogos. A rajtaütés fényesen sikerült, a hidat elpusztították, és a török táborba is benyomultak véres harcban levágtak vagy 800 török vitézt s legalább 200 foglyot ejtettek, köztük a szekszárdi béget is.

 

Gazdag zsákmánnyal tértek haza. Néhányan azt is megemlítik azonban, hogy a szekszárdi palánkot felgyújtották ugyan és a várost is kirabolták, de német zsoldosok oly annyira fegyelmezetlenek voltak, hogy már az akció sikere is veszélyben forgott, ezért parancsnokuk, Schultz ezredes személyesen két kapitányát lőtte agyon elrettentésül.