A szekszárdi rajtaütés…

1603. augusztusának végén történt, hogy egy német zsoldosokból és magyar hajdúkból álló különítmény a Dunán és a szárazföldön, kombinált akció keretében a Szekszárd környékén állomásozó török erÅ‘kre ütött…

A nagyvezér csapatainak felvonulása biztosítása érdekében a Sárvíz folyón át a ruméliai beglergbég, Murád pasa és a hódoltsági bégek néhány csapata Szekszárd palánkjánál hidat ácsolt és megerÅ‘sített tábor építését kezdte meg.

Erre törtek rá Kollonich fÅ‘kapitány lovasai, vagy 2-ezer fÅ‘, valamint 3-ezer gyalogos. A rajtaütés fényesen sikerült, a hidat elpusztították, és a török táborba is benyomultak véres harcban levágtak vagy 800 török vitézt s legalább 200 foglyot ejtettek, köztük a szekszárdi béget is.

Gazdag zsákmánnyal tértek haza. Néhányan azt is megemlítik azonban, hogy a szekszárdi palánkot felgyújtották ugyan és a várost is kirabolták, de német zsoldosok oly annyira fegyelmezetlenek voltak, hogy már az akció sikere is veszélyben forgott, ezért parancsnokuk, Schultz ezredes személyesen két kapitányát lÅ‘tte agyon elrettentésül.